Fejlesztő: Bandai Namco Aces; Kiadó: Bandai Namco Entertainment; Platform: PC, PS5, Xbox Series X|S
Nem számít, ha tériszonyod van, az Ace Combat 8 segít majd úrrá lenni rajta és talán még élvezni is fogod a repülést.
Be kell valljam, nem mostanában volt, hogy utoljára behatóbban repülős játékkal foglalkoztam. Talán a legkomolyabb etap az lehetett, amikor a Battlestation Pacificen dolgozhattam, de annak immár 17 éve. A második világháborút feldolgozó játék ráadásul nem kizárólag a repcsikre koncentrált, de annyiban lehet párhuzamot vonni, hogy mindkét széria inkább az akcióra és taktikára helyezi a hangsúlyt, sem mint hardcore szimuláció volna, ahol már a felszállás is órákig tartó izzasztó procedúra.
Az Ace Combat sorozat patinás darab, gyakorlatilag egyidős a PlayStationnel és eltartott jó tíz esztendeig, míg más platformra is átvándorolt. Néhány spin-off is napvilágot látott ez idő tájt, valamint kézikonzolos, mobilos részek is kínálták magukat a nagyérdemű felé, de az utóbbi időben azért nem ettől volt hangos a gamer világ. A legutolsó, szám szerint hetes rész (ami valójában nyolcadik a 2008-as, számozatlan Ace Combat Zero: The Belkan War okán) 2019-ben jelent meg, vagyis már majdnem egy évtizede vagyunk új epizód nélkül.
Itt volt az ideje tehát egy Ace Combat 8-nak és a Wings of Theve egy olyan piacra érkezett, ahol épp visszatért a köztudatba a Microsoft féle Flight Simulator, de a War Thunder révén meg MMO-t is kínál már a műfaj. A japán széria által hozott egyedi formula azonban továbbra is egyedülálló. Köztudott ugyanis, hogy az Ace Combat játékok sztorival is rendelkeznek, így a küldetések között (sőt akár közben) is van min agyalni.
Hogy a nagyobb képpel kezdjük, most is Strangerealbe, az Ace Combat játékok elképzelt, alternatív világába térünk vissza. Amely ugyan teljesen fiktív, de ha bármi áthallást éreznénk valós földrajzi elhelyezkedéseket, vagy politikai eseményeket tekintve, az nem a véletlen műve. 2029-ben járunk az épp aktuális nagy balhé közepén, mely a Sotoai Köztársaság és a Közép-Useai Föderáció között zajlik. Az előbbi vastagon nyerésre áll, míg mi a másik oldalon, egy igazi veterán, Jan „Rex” Cope szerepében tündöklünk. Szó szerint, ugyanis ez egy felvett alteregó a valódi hős sajnálatos, csatában való elhalálozása okán. A sorozat egyébiránt első ízben használ first person nézőpontot a nagyobb beleéléshez.
A szerep persze meglehetősen nagy terhet ró a játékosra (is), ugyanis igazi profiként kell élből viselkednünk. Az Endurance csatahajó legénységével való viszonyunkat nem bontanám ki részletesebben, van köztük tapasztalt veterán, mentori háttérrel, fiatal, cserfes leányzó, meglepő és vad manőverezési képességekkel vagy éppen megbízható és pontos társ, aki intravénásan adagolja magába a hard rock muzsikát. Mindannyijukkal számít a kapcsolatunk, amelyek ugyan elágazásokat nem, de apróbb módosításokat okozhatnak a sztoriban. Nem mindegy tehát hogy teljesítünk az Ace Combat 8: Wings of Theve küldetéseiben, valamint az időnként (akár akció közben is) felmerülő narratív döntési helyzetek során.
A játékmenet gerince mindig ugyanaz, vagyis egy alapos eligazítással kezdődik minden mission, ahogy egyébként annak végeztével pedig egy átfogó kiértékeléssel (nem csak látványos visszajátszást kínálva, hanem térképen is áttekintve a konkrét történéseket). Nem árt ezeknél alaposan figyelni, főleg előzetesen, hiszen ez alapján kell felkészülnünk és kiválogatni a szükséges gépeket, felszerelést. A pilóták elosztását bízhatjuk a játékra is, de a többinél nekünk kell figyelni és ha rossz repcsit, vagy lőszert pakolunk (levegő-föld helyett levegő-levegőt például), akkor inni fogjuk a levét. Akadnak ugyan állandó, fixen meglévő cuccok is, de a háromféle fegyverzet közül kettőnek a sorsa felől mi döntünk. Ugyanígy a hozzávaló beszerzéséről, fejlesztéséről is, amit az Aircraft Tree pontban tehetünk meg, a küldetések során össze kalapozott “valutaalapból” (MRP – Military Resource Point).
A küldetéseink meglehetősen változatosak és nem is mindig feltétlenül sikeresek (lesz olyan csata, ahonnan tervezetten vissza kell vonulnunk). Persze az Ace Combat 8: Wings of Theve első etapja a belerázódásról szól, azért a tizedik küldetés során már megjelennek az olyan spéci célpontok, mint a szárazföldön, épületek között utat törő csatahajó, vagy a 12 hajtóművel bíró, szuperszéles óriás bombázó. Mint látható, a fikciós háttér, itt is megtette a hatását, vannak meglepetések bőven a fegyverarzenál terén is, de azért a választható 30 légijármű java felvonultat olyan ismert típusokat (négy kategóriában), mint a Top Gunból ismerős F/A-18F Super Hornet, a mindenhol bevethető F-15J, de a túlélőképességéről híres A-10C is.
Játék közben pedig nem árt, ha nem feledkezünk bele saját manővereink gyönyörűségébe és nem árt, ha stratégaként is áttekintjük a csatákat. Visszatérő elemként ugyanis van lehetőség a társak instruálására is, akkor olyan szinten is, hogy mikor alkalmazzák a speciális fegyverzetüket. A sorozat korábbi részeitől eltérően a célzás is változott, nem egy konkrét pontot kell lőni rajtuk, hanem bárhol sebezhetjük őket. Ráadásul a sérült gépek további galibát is okozhatnak zuhanásuk közben, így nem (vagy éppen nagyon is) várt láncreakciókat beindítva.
Látvány terén sincs miért szégyenkeznie az Ace Combat 8: Wings of Theve-nek. A menü és a UI átlátható és felhasználóbarát, az átvezetők egészen filmszerűek és nem utolsó sorban a játéktér kialakítása is nagyon szépre sikerült (Unreal Engine 5-öt használ). A készítők sokat dolgoztak a szebb fény- és árnyékrendszereken, realisztikusabbak, arányosabbak a földi épületek, célpontok, nem utolsósorban pedig nagyon büszkék a Cloudly-nak keresztelt időjárásrendszerükre. utóbbinak ráadásul nem csupán vizuális szerepe van, vagyis hogy szép legyen. Akad olyan küldetés ugyanis, ahol egy elromlott radar miatt külső jegyek (árulkodó kondenzcsík) alapján kell az ellenfeleket megtalálnunk.
Nem szóltam még a multis részlegről, pedig a Bandai Namco igen nagy hangsúlyt fektet rá és a sorozat eddig legkomolyabb, legnagyobb online jelenlétét tervezi. A tesztelési időszakban csak limitált lehetőség volt a próbára (megjelenés előtt érthető módon), de érdekes volt belelesni a lehetőségekbe. A 100 fős lobbik sok lehetőséget kínálnak, de ezek közül is kiemelkednek a Co-op Assault és a Co-op Warfare módozatok. Mindkettőben két-két négy fős csapat esik egymásnak, de míg előbbi PvE, utóbbi meg PvP, plusz a mellettünk álló szárazföldi, légi- és tengeri egységek is beszállnak a buliba. Érdemes még megemlíteni az elit NPC alakulatok ellenében zajló Scramble-t, vagy a régebbi részek emlékezetes csatáit megelevenítő Emergency Missionst. A menetek közt pedig egy nagy online téren bóklászhatunk az avatarjainkkal, klasszikus Bandai Namco arcade stuffokat nyüstölhetünk, de akár a széria zenéit is visszahallgathatjuk.
Nyilvánvalóan rétegjátékról beszélhetünk, de talán a leírtak alapján is kitűnik, hogy az Ace Combat 8: Wings of Theve hiánypótló, rengeteg tartalommal bír és elkényezteti majd a stílus szerelmeseit. A megvalósítás szinte minden téren példás, a kiadó meg még arra is vette a fáradtságot, hogy Ace Combat Hour Zero címmel egy mini sorozatot is készíttessen, a Lostből ismerős Josh Holloway főszerepeltetésével, hogy a játékosok még jobban rá tudjanak hangolódni a légicsatákra. Rajta hát, megjelenés október 2-án!
(A tesztkódot a CENEGA Hungary Kft. biztosította.)
Legutóbb ezt teszteltük:
