Posts in tag
dráma
Ahol a nap felkel Párizsban – kritika
A 70. életévében járó Jacques Audiard még mindig nagyon érzi és érti, hogy a fiatalokat mi motiválja, mi az, amiért rajonganak, amire vágynak. Az...
CODA – kritika
Bármennyire is aranyos, sírós-nevetős és remek pillanatokkal megajándékozó, hiánypótló – igaz, remake – mozi a CODA, a régi oscarosokkal való összevetésben nem kimagasló és...
Út a díjesőig – kritika
Az Út a díjesőig csendesen érkezett meg a hazai mozikba, premierjét beárnyékolták olyan címek, mint a Batman, vagy a Pirula Panda, mégis érdemes tenni...
Kilakoltatás – kritika
A bírósági végrehajtók munkájának bemutatása nem is lehetne aktuálisabb, a Kilakoltatás az egész helyzet abszurditását a drámai és a vígjátéki elemek keverésével próbálja érzékeltetni...
C’mon C’mon – Az élet megy tovább – kritika
Joaquin Phoenix képes a legegyszerűbb karaktereknek is olyan mélységet adni, hogy az valami elképesztő, ezt teszi a C’mon C’mon országjáró agglegény riporterével is, akinek...
Váratlan fordulatok – kritika
A Váratlan fordulatok egy csontig hatoló, megrázó, ám végső soron életigenlő szülő-gyermek dráma, amely nagyon fontos üzenettel szolgál a nézőjének.
Batman – kritika
Matt Reeves a Batman-mítoszt reformálta meg úgy, hogy közben tisztelettel bánt annak múltjával és örökségével. Nem akarta felülmúlni Nolan-trilógiáját, Tim Burton klasszikusai fölött sem...
Kötelező filmek: A holtak útja
New York a filmiparban nemcsak Woody Allen visszatérő múzsája, Martin Scorsese-t is képes időről időre megihletni. A holtak útja a rendezőzseni ezredforduló előtti utolsó...
Iskola a pult mentén – kritika
Az Iskola a pult mentén főhőse elsőre ugyan elérhetetlennek tűnő célokat üldöz – törődő apa, szerelem, írói karrier: vajon melyik valósul meg? –, ám...
A világ legrosszabb embere – kritika
Joachim Trier rendezőnek sikerült az, ami előtte sokaknak nem, hiszen legújabb filmjének megtekintése után átgondoltam az életemet. A világ legrosszabb embere egy hétköznapi mozi,...