Edward Douglas: Jack az életművész
Nicholsonológia
Ha egy férfi péniszével helyre lehetne állítani a világbékét, akkor elmondhatjuk, Jack Nicholson mindent megtett (és elviekben még tesz) az emberiségért. Tíz pasiból tíz választaná az életét. Karizmatikus egyéniségének és több évtizedes pályafutásának feltérképezése egy könyvben hatalmas vállalkozás, talán nem is olyan meglepő, hogy Edward Douglast bekebelezte a feladat.
Drága Király Imink szokta volt mondani: „Mielőtt nekiállok egy életrajzi könyvet elolvasni, beszorzom 0,1-gyel.” Ez a gyanakvó megállapítás az első pár oldalt követőn igazolást nyer. Ha egy estéről valaki olyan részletességgel számol be, amire az sem emlékszik, aki résztvevőként volt jelen, bizony nem árt mérlegelni.
Az alkotót hajtotta a „bulvárlendület”, tengernyi újságot és korabeli interjút átnyálazott, erről az 50 oldalas forrásjegyzék is árulkodik, ebből a legfontosabbnak a Nicholson által kipipált nők és a filmenként szerzett dollármilliók leltározását tartotta. Mesél ugyan a sztár legnagyobb traumájáról, hogy hogyan élhetett 37 éves koráig abban a hitben, hogy nagyanyja az anyja, az anyja pedig a nővére. Fellebbenti a fátylat a Szelíd motorosokkal berobbanó színész hedonista, repkedésben gazdag éveiről. Megemlíti Marlon Brandóval és Warren Beattyvel való barátságát, kikkel úgy cserélgették a barátnőiket, mint kisfiúk az autóskártyát. A filmek hátteréről semmi újjal nem szolgál, inkább a színész zűrös kapcsolatainak szétcincálásával foglalkozik, az Anjelica Hustonnal töltött 17 évtől az egyéjszakás kalandokig mindent számba vesz.
A tengernyi információ dacára semmivel sem kerülünk közelebb Jack Nicholsonhoz az emberhez. Edward Douglas tálalásában leginkább Pom-Pommal mutat rokonságot: egyszer fukar, máskor gáláns, többnyire szerény, olykor önelégült, az egyik pillanatban autogramot osztogató, míg a másikban golfütővel szélvédőket betörő figura. Annyi azonban bizonyos, hogy a leghosszabb szerelem a Los Angeles Lakers kosárcsapatához fűzi és örül a Viagra feltalálásának.
No Comment