“Hiába menekülsz, hiába futsz… “


Sorsügynökség

Az élet számos területén kínos meglepetést okozhat a felkészületlenség, ám kivételes esetekben (például most) kifejezetten jól jöhet az információ hiánya. A Sorsügynökség megtekintése előtt mindösszesen a plakáton kocogó színészek feltűnésében voltam 100%-ig biztos. Innentől csak azok olvassák tovább, akik az úti cél ismerete nélkül szeretnének beülni mozink kedvesen ringatózó ladikjába!

 

David Norris (Matt Damon) Brooklyn szülötteként szorgoskodik azon, hogy bebizonyítsa őszinte emberből is lehet politikus. Egy gatyaletolós fotó azonban befékezi politikai karrierjét, még ugyanezen az estén találkozik Elise-szel (Emily Blunt), aki miatt úgy érzi, hosszabb távra is érdemes franciaágyat vásárolni. A felismerés szenvedélyhez, míg a célszemély szem elöl tévesztése rögeszméhez vezet. Ha a sors úgy akarja, akkor a szerelmesek úgyis…, de nem akarja, mert a nagykönyvben a „Főnök” ezt másképpen írta meg, és neki egy sereg kalapos ügynök segédkezik abban, hogy a sztoriba más bele ne radírozhasson!

A romantikus ösvényen haladó történetbe itt lógnak bele először azok az aprócska sci-fi hajtások, ami után hihetővé válik az a tény, hogy az alapanyag bizony Philip K. Dicktől származik. George Nolfi korábbi kasszasikerek (Ocean’s Twelve – Eggyel nő a tét, A Bourne-ultimátum) szkriptjei után rendezni kívánt, és ezt az ajánlólevelével megtehette. Ha a tényt elfogadjuk, hogy ez egy a „szerelem erejével, minden legyőzhető” típusú randifilm, akkor nincs okunk a fanyalgásra. A némi kergetőzésért felelős mennyei ügyosztály alkalmazottai semmivel sem erőszakosabbak az Az élet sójában vagy az Angyalok városában látott kollégáknál. Meglepő módon Emily és az egybe nyakú Matt (Stohlnak 5-ös a szinkronért!) kettőse kémia szertáron kívül is működik, így olykor még drukkolhatnékunk is támad. John Toll képi és Thomas Newman zenei látásmódja már önmagában tartalmat kölcsönöz, Nolfi direktori debütálása ezekkel együtt válik végül egy cirógató napsütésben tett tavaszi sétával egyenértékűvé.
Egyébiránt a Sorsügynökség számos érdekes felismeréssel gazdagít: ha kávéval leöntenek, az korántsem a véletlen műve…és a hálószoba ajtaját sem érdemes leszerelni! A megoldás a mozikban!

Nem tegnap történt, amikor Karády Katalin dalban árulta el a megfejtést…

Hozzászólások

hozzászólás

Előző cikk Üvegszilánkkal a nyaknak
Következő cikk Búcsú Bélától

No Comment

Leave a reply

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..