Mától új sorozatot indítunk, keddenként egy-egy, többnyire itthon szűk körben ismert vagy méltatlanul elfeledett animációs rövidfilmet mutatunk meg nektek a világ nemzeti filmgyártásából válogatva. Mivel is kezdhetnénk, mint a szebb napokat látott magyar animációval, azon belül is az egyik legelismertebb kortárs animátorral, M. Tóth Gézával (aki amúgy a KEDD Animáció Filmstúdió alapítója, nem véletlen erre a napra esett a választás). 2005-ös Maestro című filmjével ő a harmadik magyar, akit Oscarra jelöltek rövidfilmes animáció kategóriában. Az első Jankovics Marcell volt 1976-ban a Sisyphussal, majd Rofusz Ferenc A légy című filmmel, ami el is hozta az aranyszobrot 1981-ben.
Nem lehet olyan animációs filmet választani M. Tóth munkásságából, ami külföldön ne lett volna siker, ne halmozták volna el különböző díjakkal, de itthon a Maestron kívül mégis inkább csak a filmesek, (animációs) filmkedvelők közt ismertek ezek. Így jöjjön egy kikapcsoló alkotás, az Ergo, amit korántsem a könnyedsége és gegjei miatt szeretünk, hanem éppen, ahogy M. Tóth is mondja, a szemlélődőssége, a merengőssége, a filozofikussága miatt. Mert „a közönség nem csak nevetni jár a moziba. Legalább olyan szívesen töprengenek, merengenek, búsulnak, tisztulnak vagy filozofálnak egy-egy film nézése közben.”
Az Ergo, akárcsak a Maestro, 3D-s technikával készült, és a leírás szerint „ a bennünk élő zenéről, … a szabadság egyhangúságáról és az egyhangúság szabadságáról szól.” A film főszereplője két kapucnis manó, akik valamiben léteznek, és valahova tartanak, de ezt az időtlenséget és folytonos körforgást játékkal és megismeréssel töltik meg. Szavak nélküli animáció, melyben a zene és a képek egymásra utaltsága teremti meg az atmoszférát és mimika helyett a mozdulatok árulkodnak.
Ez a film éppen azért jó, mert nincs egy konkrét értelmezése, mindenki úgy fogadja be, ahogy az adott pillanatban érzi magát, amilyen az élethelyzete, hogy jól aludt-e, megdicsérte-e a munkahelyen a főnöke, mit evett ebédre, vagy veszekedett-e a szeretőjével, ezért akárhányszor újranézzük, mást fog jelenteni.
No Comment