Riddick (Riddick), rendező: David Twohy, főszereplők: Vin Diesel, Jordi Mollá, Katee Sackhoff, Dave Bautista, Nolan Gerard Funk, Bokeem Woodbine, Noah Danby, amerikai sci-fi akció, 119 perc, 2013 (16)
Akkor ölj fiam, ha jól esik!
Viharfelhők gyülekeznek az égen. Vin Diesel miatt immáron harmadik alkalommal kerülnek ismeretlen fajok a kihalás szélére, de mellette a homo sapiens sincs biztonságban. Riddick visszatért, hogy aztán… majd valamikor megint visszatérhessen.
Riddick, aki mindig úgy néz ki, minhta éppen paintballozni indulna a haverjaival gyakorlailag a legolcsóbb szuperhőssé nőtte ki magát Hollywoodban. Néhány kontaktlencse és egy nagy zöld doboz. Aki és ami abba bekerül, az mind halott. Az egész olyan, mintha egy csapat Generator Rexen és Ben 10 Ultimate Ailenen szocializálódott óvodásra bíztak volna egy talicska pénzt, hogy vegyenek rajta maguknak nyalókát, a maradékból pedig csináljanak egy filmet Vin Diesel bácsi főszereplésével.
Hősünk, aki évek óta eredménytelenül harcol a lufifej nevű betegséggel, mindent és mindenkit elpusztít maga körül. Csak a lények és a módszerek változnak. A szövege olyan, hogy mellette Dominic Toretto elmehetne agysebésznek, a “most pedig elmondom, hogy mi fog történni” meg már a Charlie angyalaiban sem volt vicces, amikor Drew Barrymore mondta.
A tájat még a Mariner-4 Mars-szonda fotózta 1964-ben, és dögöljek meg, működik. Izgulunk, nevetünk, szurkolunk és ahogy kijövünk a moziból, azt lessük, mikor jön a folytatás.
David Twohy úgy volt vele, hogy tudna ennél jobbat is, de minek. És megérdemeljük, mert igaza van. Vagy fordítva. A filmben gyakorlatilag nincs olyan jelenet, amit máshol már ne láttunk volna, a dologban az a legszebb, hogy többnyire a Pitch Blackben. Ismétlés a tudás anyja, az apát valószínűleg Riddick ölte meg.
Sikerre van ítélve, menjünk el, nézzük meg, legyünk a részesei és ne szégyelljük alkoholos filctollal a homlokunkra írni, hogy láttuk. Ja és nem, Karl Urban nem főszereplő.
No Comment