Tisztázzuk rögtön az elején kíméletlenül őszintén a dolgot: a feldolgozások legalább háromnegyede szar. Az eredetihez rendszerint nagyjából úgy viszonyulnak, mint Gus Van Sant kockáról-kockára másoló Psycho feldolgozása, ami ugyanaz, mint a Hitchcock-film, csak sokkal kevésbé hatásos és teljességgel felesleges. Az ilyen feldolgozások az eredetihez semmit nem tesznek hozzá, az adott előadó megpróbálja rendszerint a dalt ugyanúgy visszaadni, és végül majdnem olyan jól eljátszani. A lényeg a majdnem. Mert hát ezzel az erővel akár betehetnénk az eredetit is a lejátszóba, nem? A tv-s tehetségkutatók viszont az ilyen gagyi feldolgozásokból élnek, szóval sajnos nagyon nagy igény van mégis az ilyenekre.
Na de szerencsére ott van az a bizonyos negyed, azok a feldolgozások, amiknél az adott zenészek újragondolták az eredetit, és hozzátették a saját ötleteiket is, létrehozva ezáltal valami klasszat és autentikust, valami sajátot, ami működik önmagában is, nem csak egyszerű másolat. Híres példa az ilyenekre Jimi Hendrix All Along The Watchtowerje (ami egy Bob Dylan dal), vagy Johnny Cash Hurtje (ami meg Nine Inch Nails) többek közt. Én itt alant 15 feldolgozást gyűjtöttem össze abból a bizonyos egynegyedből, és csináltam belőle egy mixtape-et, kerülve a nagyon egyértelmű választásokat. A mixtape alatt pedig van egy másik összeállítás is a feldolgozott dalok eredetijeivel, hogy akár össze is lehessen őket hasonlítani.
Jó szórakozást!
Don’t Judge A Song By Its Cover by Veres Szilárd on Mixcloud
No Comment