A nagy füzet – kritika


A nagy füzet (Le grand cahier), rendező: Szász János, szereplők: Molnár Piroska, Gyémánt László, Gyémánt András, Ulrich Mattes, Bognár Gyöngyvér, német-francia-magyar-osztrák háborús filmdráma, 109 perc, 2013. (16)

Magyarország Kalandpark

Matula bácsi ezúttal nő, Tutajost és Bütyök csak púp a hátán, akik ráadásul ikrek és rendszeresen félretolják a levesestányért. Tetézve a bajt, a szomszéd csőszkunyhóba beköltözött egy homoszexuális náci tiszt, az oroszok pedig a nádast lövik. Égett vadkacsatoll szag terjeng a levegőben. Láttunk már a háború elöl a nagyvárosból a vidéki rokonokhoz lepaterolt gyerekeket, de itt akkora a csóróság, hogy még ruhásszekrény sincs, amiben kecskelábú és bikafejű lények élhetnének.

A nagy füzetA Magyarországon született Kristóf Ágota 1956-ban, 31 évesen, férjével és kislányával hagyta el az országot és 2011-ben bekövetkezett haláláig Svájcban élt. Francia nyelven írt első regénye, A nagy füzet 1986-ban jelent meg, magyarul 1989. óta olvashatjuk. Apa a frontra készül, az ikreknek a viszontlátásig egy füzetbe kell leírniuk a mindennapok történéseit. Anya a határ mellett élő nagymama gondjaira bízza őket. A nagymama ellenséges. A nagymama kemény. A világ ellenséges. A világ kemény. Háború van. Ők pedig leírnak mindent. A nagy füzetbe. Őszintén, nyersen. Hiszen megígérték. Közben testileg, lelkileg megedződnek. Rezzenéstelen arccal fogadják a verést, a megaláztatást, mások szexuális kilengéseit, a halál látványát. Saját világot teremtenek maguknak kegyetlen szabályrendszerrel. Az egyetlen cél a túlélés, melyhez bármilyen eszköz büntetlenül felhasználható. A nagymama már nem olyan ellenséges. A nagymama már nem olyan kemény. A világ már nem olyan ellenséges. A világ már nem olyan kemény. A világ tapsol, Karlovy Vary tapsol. Mi meg csak nézünk.

Itt maradt nekünk a nyomor, a közöny és még mindig háború van. Az oroszok már régen kimentek, a spájzba azóta beköltözött a rezsidémon, az IMF, a devizahitel, mint hibás termék és a multik. Szar az élet? Na és. A regény jó, a film sem rossz, csak éppen kevés változott a történet óta. Még mindig sírva vigad a magyar, miközben saját magát pofozza. Izgatottan várom a Kincsem filmet. Lenne is egy ötletem a címre: Lóvá tett ország.10 7

Hozzászólások

hozzászólás

Előző cikk Pop, feldolgozások satöbbi
Következő cikk A hét röhögései (2.)

No Comment

Leave a reply

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .