„Minden filmben a karakteralkotás küzdelmeinek fele a ruhákon múlik.
Sokat tudhatunk meg abból, hogy mit hord valaki a testén.”
Meryl Streep
Ha színészeket kérdeznek jelmezeikről, általában előkerül a fent idézett gondolat. A kosztümtervezők a filmgyártás kezdetétől fogva komoly szerepet töltenek be a filmrajongók életében, hiszen egy jelmez akár hosszú évtizedekig meghatározhatja az egész filmes szubkultúrát.
A következőkben öt olyan jelmeztervezőt mutatunk be, akiknek a munkáit mindnyájan jól ismerjük, de a stáblistákon újból és újból felbukkanó nevüket talán mégsem tudjuk felidézni.
John Mollo
A sci-fi rajongóknak talán ismerős lehet John Mollo neve. A legendás Csillagok háborúja jelmezeinek megálmodója Londonban született 1931-ben. Már igen fiatalon érdekelődött a formaruhák világa iránt, több könyve jelent meg az amerikai és az egyetemes katonai egyenruha divatjáról.
Ő tervezte az 1977-es Csillagok háborújának majdnem az összes kosztümjét. Két évvel később ő alkotta meg Ridley Scott A nyolcadik utas: a Halál című ikonikus filmjének jelmezeit. Oscar-díjait 1978-ban a Star Warsért, 1983-ban a Gandhi jelmezvilágának megalkotásáért vehette át.
Deborah Lynn Scott
A Vissza a jövőbe-sorozatról sokunknak Marty McFly farmerkabátos, pufi mellényes, fehér sportcipős alakja ugrik be először. Az angol Debora Scott munkái közül, mégsem tudjuk melyik lehet a legismertebb: olyan filmek kosztümjeiért felelt, mint az E.T., a Hazafi, az Avatar, vagy a Transformers.
Oscar-díját 1998-ban kapta a Titanic jelmezeinek megtervezéséért.
Következő munkáját, A csodálatos Pókember második részében láthatjuk majd, amelyet 2014 májusában mutatnak be az Egyesült Államokban.
Ngila Dickson
Dickson 1951-ben született Új-Zélandon. Legismertebb munkája A Gyűrűk Ura-trilógia jelmezvilága, melynek megtervezéséért 2004-ben vehetett át Oscar-díjat.
E mellett ő tervezte Az utolsó szamuráj Oscarra jelölt kosztümjeit is. Az utóbbi években a Véres gyémánt és a Zöld lámpás voltak emlékezetesebbek munkái közül.
Milena Canonero
Az olasz tervező 1946-ban született, Torinóban. Apja látványtervező, anyja színésznő, forgatókönyvíró és költő. Talán az impulzív családi légkör tehet arról, hogy Milena Canonero első saját tervezésű jelmezeivel, a Mechanikus narancs rosszfiúinak keménykalapos, fehér egyenruhás világával örökre beírta magát a filmes popkultúrába.
Olyan időtálló produkciókban felet a kosztümökért, mint a Ragyogás, a Gengszterek klubja, a Távol Afrikától, A keresztapa trilógia harmadik része, vagy az Ocean’s Twelve.
Három Oscar-díját az 1975-ös Barry Lyndonért, az 1981-es Chariots of Fire című filmért és a 2006-os Marie Antoinette-ért kapta. Szabadidejében, édesanyjához hasonlóan, ő is verseket ír.
Wes Anderson, mindnyájunk által kíváncsian várt, The Grand Budapest Hotel című új filmjének kosztümjeit szintén ő tervezte. A filmet 2014 márciusától vetítik az USA-ban.
Jacqueline Durran
Az utolsó bemutatásra kerülő tervezőnk kilóg a sorból. A brit születésű Jacqueline Durran-ról keveset tudhatunk meg a filmes adatlapjait böngészve. Mindössze annyit, hogy a 80-as években filozófiát hallgatott, mesterdiplomáját pedig ’96-ban szerezte a Royal College-on, divattörténet, azon belül is jelmeztörténet szakon. A ’90-es évek végétől dolgozott filmekben, majd 2001-ben már jelmeztervezőként is megbízást kapott egy kisjátékfilmben. Munkájában a az áttörést, a rajongókat megosztó mozifilm, a 2005-ös Büszkeség és balítélet hozta el. Ő tervezte a Vágy és vezeklés, a Suszter, szabó, baka, kém és az Anna Karenina kosztümjeit is, amiért idén ő vehette át az Oscar-díjat.
Azért őt emeljük ki az eggyel fiatalabb hollywoodi tervezők közül, mert jelmezei mindeddig kiegyensúlyozott, igen látványos és történelmileg teljesen hiteles alkotásoknak bizonyultak. Olyan kosztümös filmekben láthatjuk a munkáit, amelyeket a látványvilág miatt érdemes újranézni. Az utóbbi évek tendenciája pedig azt mutatja, hogy az ilyen filmek előtt továbbra is nagy jövő áll.
