Szerelemsziget – kritika


Szerelemsziget
Szerelemsziget (Ostrovo ljubavi/Love Island), rendező:
Jasmila Žbanić, szereplők: Ermin Bravo. Ariane Labed, Ada Condeescu, Franco Nero, horvát-német-boszniai-svájci vígjáték, 90 perc, 2014. (16)

Szabad a csók

A nemzetközi koprodukcióban készült alkotás egy szív alakú szigeten játszódik és meglepő módon a szerelemről szól. A Wind Of Change és a Du Hast valószínűleg még soha nem szerepeltek együtt egy filmben.

Szerelemsziget_poszterVajon nyaranta hányan kerekednek fel és veszik célba Olaszországot csak azért, mert az alakja egy csizmára hasonlít? Valószínűleg nem sokan. A Google Earthnek köszönhetően fedezték fel a turisták Galešnjak szigetét, mely Zadar és Pašman között helyezkedik el és szabályos szív alakjával csalogatja magához a szerelmeseket. A sziget egyetlen ember tulajdonában van, aki a szomszédos Pašmanon él családjával és egyelőre úgy tűnik, egyáltalán nem bánja a hirtelen jött népszerűséget. Ide érkezik meg a bosnyák amorozó, Grebo (Ermin Bravo) francia feleségével, Liliane-nal (Ariane Labed), aki éppen közös gyermeküket várja. A feleségével angolul kommunikáló Grabo a délszláv háború idején menekültként Svédországot is megjárta, így nem csoda, hogy szinte bárkivel azonnal szót ért és közvetlenségének köszönhetően már az első este a társaság központi figurájává válik. A vendégek szórakoztatásáért felelős, csinos és szabadelvű Flora (Ada Condeescu) azonnal felkelti Grabo figyelmét, de a lány mintha inkább a feleség felé húzna. A dolog nem véletlen, Flora és Liliane közös múltját a nézők számára felfedik, de Grabo előtt sokáig rejtve marad. A nyaralóhely programját hihetetlenül giccses módon sikerült a szerelem témája köré felépíteni, de mintha az ide érkezők pontosan ezt várnák a pénzükért. A mediterrán és a nyugatiak számára ismeretlen – éppen ezért érdekes és vonzó – ex-szocialista életérzés keveredik egymással.
A film a vígjáték műfaj tágabb eszközeivel élve vezeti fel az azonos neműek közötti szerelmet, így teremti meg az alaphangulatot a szokatlan, tabudöntögető végkifejlet – könnyebb – befogadásához. A délszláv országok filmiparának termése csak részben jut el hozzánk, pedig itt vagyunk a szomszédban. A háborús, illetve háború után játszódó filmek mellett megőrizték sajátos humorukat is, gyakran veszik célba a társadalmi, gazdasági problémákat, a vallást, vagy éppen a Tito korszakot. A tét és kockázat nélküli, könnyed kikapcsolódást ígérő Szerelemsziget Graboja az Arany Medvére jelölt Útonban és a díjat elnyerő Szerelmem, Szarajevóban is szerepet kapott.
A két film rendezője Jasmila Žbanić. A színészt az Angelina Jolie által rendezett, részben nálunk forgatott, Golden Golbe-jelölt A vér és a méz földjében is láthattuk. A Görögországban született, francia Ariane Labedet a Mielőtt éjfélt üt az órából ismerhetjük, forgalmazó hiányában a szerencsésebbek az idei Titanicon a Fidelio – Alice utazásában is láthatták őt, mely film végül elnyerte a fesztivál fődíját. A románok üdvöskéje, a fiatal és tehetséges Ada Condeescu nem először szerepel délszláv filmben. Az idén 74. életévét betöltő Franco Nero pedig mindig kapható egy kis haknira. Olaszul beszél – amit Grabo ugyancsak megért – és vadul csajozik. A sziget tőlünk egyáltalán nincs messze, érdemes tehát ide ellátogatni, de nem árt előtte tisztázni néhány dolgot aktuális kedvesünkkel.

10_6

Hozzászólások

hozzászólás

Előző cikk Tíz dollárért benne lehetsz az új Star Trek moziban!
Következő cikk Szuperhősös bögrével takard ki a gyereked arcát!