Az anyagilag ugyan sikeres (kritikailag már kevésbé) DC-film, a Suicide Squad – Öngyilkos osztag után sikerült megtekintenem a Gyilkos osztag nevű koppintást förmedvényt, ennek hatására született meg eme cikk ötlete.
Napjainkban sajnos jellemző Hollywoodra az egyedi ötlet hiánya, egyre-másra jönnek ki a folytatások, ugyanazt a jól bevált sablont lemásolva, kicsit feltuningolva. A 80-as, 90-es évekbeli sikerfilmeket, sorozatokat dívik leporolni, folytatást, újrafeldolgozást, netán előzményt készíteni hozzá. Ezekkel nincs semmi baj, némelyik érthető, némelyik felesleges. Ilyenkor visszanyúlnak a régi sikerfilmek receptjeihez, melyeknél vagy nagy kultusz alakult ki, vagy csak az adott korra való tekintettel nosztalgiával gondol vissza rá az ember.
Van viszont a másolásnak egy másik műfaja is, amelynek az a célja, hogy az éppen aktuális sikerfilmeket nagyon olcsón, szinte fillérekből, no name (esetleg erősen B-kategóriás) sztárokkal, minőségileg a béka feneke alatti látványvilággal megspékelve elkészüljön. Ezen filmeket nevezzük a blockbusterek (sikerfilmek) után mockbustereknek (mock=utánzat, gagyi). Jellemzően az Asylum stúdió berkeiből kerülnek ki; ez az a cég, ami a Sharknado-t, a Megacápa az óriáspolip ellent, a Hótigris a rakétahörcsög ellent, és a más hasonló ZS-kategóriás ökörségeket gyártja. Szinte minden nagyobb alkotásnak van gagyi verziója, legyen az akció, vígjáték, horror, kaland, animációs vagy romantikus. A Casper Van Dien, Danny Trejo, Lance Henriksenés más régebbi akciósztárral készült filmek hasonló címet kapnak és kb. ugyanakkor kerülnek a mozikba, mint a nagyok, és bizony néha sikerül is becsapni a gyanútlan közönséget. 
A mockbustereknek számos típusa létezik, melyeket rangsorolni sem érdemes, imdb-n rendszerint 1.5 és 3.0 közötti értékelésen állnak, mégis vannak köztük olyanok, amikre érdemes figyelni. Bár az esetek 90%-ában a végeredmény egy tehéntrágya szintjén mozog, amelynek semmi köze nincs az eredeti filmhez a címén kívül, mégis van pár eset, mikor a gagyi übereli az eredetit. A Harc Los Angelesben: Invázió a Földön sokak szerint jobb, mint a sikerfilm, a Paranormális tevékenységek utánzata is kiemelkedik a mezőnyből, de az Abraham Lincoln, a vámpírvadász lopása is jobb lett a vártnál.
És ott az ellenpélda, az Alakváltók, vagyis Transmorphers, amelynek semmi köze nincs a transzformerekhez, vagy az Android zsaru, ami a Robotzsaruhoz annyiban hasonlít, hogy az is bukott szép nagyot.
Persze a stúdiók nem hagyják annyiban a névutánzást, perlik is rendesen az Asylumot. A legnagyobb botrányt talán a 2012-es Csatahajó másolata, az American Battleship kapta, mivel az köröket vert minőségileg az eredetire, és a biztató kritikákra reagálva a közönség beült a gagyira, egymillió dolláros sikert érve el. A Universal Pictures szépen be is perelte a megtévesztés miatt az Asylumot, és a döntés értelmében a stúdiót kötelezték, hogy a film címét megváltoztassák American Warshipsre (Amerikai hadihajók).
Hasonló incidens történt a Hobbit bemutatásakor, a másolat Age of the Hobbits néven ment volna a mozikba, ám végül Clash of the Empires néven került bemutatásra. A történet szerint maga Peter Jackson kérte az Asylum főnökei ellen a pert, mert nem szeretett volna A gyűrűk ura szerzőjének, J.R.R Tolkien örököseivel haragban lenni, mivel a jogokat csak neki engedték felhasználni. Az Asylumnak egyébként van egy saját csatornája, a SyFy, ezen mutatják be a rosszabbnál-rosszabb alkotásokat, melyek időnként felkap a média, valóságos hype-ot kerítve ezzel a filmnek, mint legutóbb a Cápavihar (Sharknado) esetében. Igény van ezekre a filmekre, hiszen szép nézettséget és bevételt hoznak, színészekből sincs hiány, így ez az iparág jó darabig nem fog kikopni. Nekünk pedig mi másra is lehet még szükségünk?
