Six 1. évad – KRITIKA, készítők: William Broyles Jr., David Broyles, szereplők: Walton Goggins, Barry Sloane, Kyle Schmid, Juan Pablo Raba, amerikai akció és drámasorozat, 39 perc, 1. évad, 2017-
A History Channel a Vikingekkel nagyon betalált és 2017-ben Walton Goggins főszereplésével készítettek egy igaz történeten alapuló katonás sorozatot, ami egy elit kommandós csapatról szól. Régen láttunk ennyi klisét nyolc részbe összepréselve, sajnos nem csak a Zero Dark Thirty – A bin Laden hajsza szerű cselekmény lesz súlytalan, hanem az összes katona magánélete is. Drámaibb hatást értek volna el a készítők, ha az első öt percben kinyírják az összes túszt és nem forgatnak le több jelenetet.
Pedig égbekiáltó hibái nincsenek a Six-nek, az unalom viszont a legnagyobb főszereplővé nőtte ki magát az utolsó részekre. A haditengerészet 6. kommandójának egyik küldetését követhetjük végig. A történetből annyi igaz, hogy 2014-ben valóban megbízták őket egy olyan feladattal, hogy likvidáljanak egy tálib vezetőt, azonban a küldetést nehezítette, hogy egy amerikai állampolgár segítette a terroristákat. William Broyles Jr. a Számkivetett, az Apollo 13 és A majmok bolygója forgatókönyvírója azonban ezt a sztorit eléggé elbénázta. Tulajdonképpen pár férfit látunk, akik katonásdit játszanak mindenféle érzékelhető tét nélkül, vagy ha éppen nem, akkor a szupermodell asszonyukkal veszekednek otthon. Mindegyik karakter borzasztóan elcsépelt lett. A főszereplő, Walton Goggins, egy kiégett, félig alkoholista katona, aki régebben vezető volt, azonban full elege lett a munkájából és egy rosszul elsült bevetés során fogoly lesz az ellenségnél. A régi csapatának tagjai természetesen a megmentésére sietnek, akik olyan banális fazonokból állnak, mint a „csak még ezt az egy bevetést vállalom” katona, a „minden nővel lefeküdtem, kiderül, hogy van egy kamaszlányom és most megváltozok, jó apa leszek” figura, a „kívül kemény vagyok, csukott szemmel ölök meg bárkit, de az asszonyi érintés súlyától összeroppanok” férfi és persze a tipikus újonc, akinek be kell illeszkednie a csapatba. Klasszikus, ezerszer látott bajtárs karakterek, akik együtt sírnak, együtt nevetnek, miközben ha nem terepmintás ruhában feszítenek tíz kiló tölténnyel a zsebükben az ellenséges vonalak mögött, akkor a feleségeikkel kínlódnak és klasszikus amerikai barbecue-party-t tartanak a kertben.
A Six vagy a katonák kőkemény életéről és küldetéséről szól, amiről azért van mit mesélni, hiszen ez a Navy SEALs, ami a legkeményebb sereg és nincs is kétség, hogy pontosan mutatják be ezt a közeget és valószínűleg hitelesen, vagy a munkájuk hatását látjuk a családi életükre, illetve, hogy mennyire viseli meg őket, amit csinálnak. Ezeket már láttuk filmben és láttuk jól felfestve, éreztük már, hogy mi a tétje egy-egy bevetésnek, de itt egyáltalán nem kap el a boy-band hangulata, képtelen vagy együtt lüktetni velük és igazán izgulni értük, pedig iszonyat drámai próbál lenni a hétköznapok bemutatásával, aminek érdekben még az akciójeleneteket is kispórolták. Karaktereket akar építeni, motivációkat elénk tárni, csakhogy az meg semmilyenre sikeredett vagy ha még kicsit jó is, az jut eszünkbe, hogy ezt már láttuk ezerszer. Nézzük ahogy dobálják a traktorkereket a tengerparton félmeztelenül, készülnek tisztességgel a bevetésre lelkileg és fizikailag egyaránt és társak maradnak a bajban, de semmi eredetiség vagy igazán kreatív megoldás nincs ezekben a jelenetekben. A tipikus morális dilemmák teljesen egyértelmű végkifejlete már tényleg csak hab a tortán.
Pedig a lelki nyomor bemutatása jól mutat a TV-ben és hol lehetne jobb dilemmákat bemutatni, ha nem egy katonaságban, ahol az ember egyik nap ember ölt, másnap a lányával fagylaltozik, azonban ilyen tankönyvszagúan levezetve ezek a lelki vívódások nagyon légiesek maradnak.
A Six-nek persze nem ilyen arcbamászóak ezek a hiányosságai, de a sorozat végén érzi az ember, hogy nem tud őszintén izgulni a csatamezőn, így másnapra már el is felejti a látottakat. Walton Goggins egy nagyon jó színész, de valahogy most már mindent ugyanúgy játszik el és a többi színész sincs abban a segítségére, hogy valami kiemelkedőt alkossanak. Mindezek ellenére lesz második évad, mert aki viszont odavan a töltényekkel, terepmintával, csinos feleségekkel és rosszarcú terroristákkal telepakolt sorozatokért, őket valószínűleg sikerül valamennyire kielégíteni.