12 katona – kritika


12 katona12 katona (12 Strong), rendező: Nicolai Fugslig, szereplők: Chris Hemsworth, Michael Shannon, Michael Pena, amerikai akciófilm, 130 perc, 2018. (16)

Lóra!

A WTC elleni merénylet után egy zöldfülű parancsnoknak jut a válaszcsapás. Embereivel lóháton száll szembe a tálibokkal és néhány hét alatt olyan eredményt ér el, amihez egyes vélemények szerint normális esetben két évre lett volna szükség. Na de egy háborúban mi számít normálisnak? 

A titkos hadműveletek egyik legfontosabb ismérve, hogy titkosak. Az akció végződjön akár sikerrel, akár kudarccal, a résztvevőket mindig csendben ünneplik, illetve búcsúztatják. Sok évnek kell eltelnie (és sok dolognak megtörténnie) ahhoz, hogy megszülessen egy-egy könyv, vagy mozifilm. A kezdeti sokk után, 2001. szeptember 11-ét követően az Egyesült Államok lépéskényszerbe került, muszáj volt valamit válaszolni az ezrek életét követelő terrortámadásra. Egy maroknyi katona, egészen pontosan 12 bátor, mindenre elszánt férfi azt a feladatot kapja, hogy a baráti Üzbegisztán közbeiktatásával repüljön el Afganisztánba és egy hadúrral szövetkezve vigyen be egy gyomrost az al-kaidának. 12 katona 1Vezetőjüknek, Mitch Nelsonnak (Chris Hemsworth) még nincs harci tapasztalata, de az emberei (Michael Shannon, Michael Pena, Geoff Stults és még sokan mások) így is tűzbe mennének érte. Ha kudarcot vallanak, az Északi Szövetség széthullik, az ellenség megerősödik és újabb támadások várhatóak amerikai földön. Eltérő kultúrák találkoznak, a betolakodók ellen 14 éves kora óta harcoló Dostum tábornok (Navid Nagahban) örül is, meg nem is a kényszerű barátságnak. Szüksége van a pénzre, a fegyverekre, a támogatásra, de félő, hogy az amerikaiak is csak azt akarják, amit az elmúlt kétezer évben mindenki, uralni Afganisztánt. Nem csak a Razzan molla (Numan Acar) vezette tálibok az ellenség, két másik – elvileg szövetséges – hadúr is bejelentkezik a vezetői posztra. Ebben a helyzetben nem könnyű okosnak lenni, az időjárás, a terepviszonyok és a sokszoros túlerőben lévő, nehézfegyverekkel és harcjárművekkel felszerelt ellenség megkérdőjelezik a küldetés sikerességét. A 6 lóval (és a 9 km magasan röpködő B-52-esekkel) kisegített Nelson mindent megtesz azért, hogy végrehajtsa a parancsot és hazavigye az összes katonáját.
A közelmúlt valós eseményeit feldolgozó háborús mozik – pl. A sólyom végveszélyben (2001), A bombák földjén (2008), A túlélő (2013), az Amerikai mesterlövész (2014), 13 óra: Bengázi titkos katonái (2016) – szinte mindegyike eljutott az Oscarig, a témát mindig megkülönböztetett figyelem kíséri. Jerry Bruckheimernek nem kell a szomszédba mennie, ha hazafias érzelmű mozikról van szó és bár egy ideje átnyergelt a sorozatokra és az alkoholista kalózokra, egy jó kis katonásdira mindig kapható.

A dán Nicolai Fugslig csinált már reklámot, dokumentumfilmet és egy sci-fit (Exfil), rengeteg nagy költségvetésű és független film vizuális koncepciójáért felelős, de elsősorban a fotózás iránt érdeklődők ismerhetik. Járt Koszovóban, rengeteg díjat nyert, 1999-ben pl. a World Press Photo Kodak-díját, amit a legjobb 30 év alatti fotósnak ítélnek oda. Ha nem háborús filmet látnánk, azonnal csomagolnák, és meg sem állnánk Afganisztánig, a 12 katona ugyanis gyönyörű felvételekkel mutatja be a tájat (és most tekintsünk el attól, hogy Új-Mexikóban forgatták).  A 12 katona a két vezető egymáshoz való közeledését (időnként eltávolodását) mutatja be, ahogy a kényszerűségből köttetett barátságból igazi, őszinte barátság lesz, illetve a harcot. Nagyon sok harcot. Az ilyenkor szokásos köröket lefutva jut idő egy kis lelkizésre is (Te miért vagy itt? stb.), de nem tolják túl. Igazából az egész nincs túlírva, nem nagyon moralizál, talán ami meglepő, az a sok humor, de hát mit tegyen az ember, ha – szinte – lehetetlen küldetéssel bízzák meg a felettesei. 12 katona filmje ez, akik csak tették a dolguk.

7 szék

Hozzászólások

hozzászólás

Előző cikk A hely - kritika
Következő cikk A csodálatos Helen Mirren legyen a felolvasónk!