Így neveld a sárkányodat 3. – kritika


Rendezte: Dean DeBlois, Írta (az Így neveld a sárkányodat könyvsorozat alapján): Dean DeBlois, Cressida Cowell, Szereplők: Jay Baruchel, America Ferrera, F. Murray Abraham

Hazatérés

Az Így neveld a sárkányodat harmadik fejezete vajon méltó befejezést ad Hablaty és Fogatlan kalandos történetének?

Egy trilógia záró darabján mindig nagy a nyomás, hiszen epikus finálét kell kínálnia, miközben úgy illene elvarrnia a szívünkhöz nőtt karakterek szálait, hogy az ne tűnjön rohamtempóban összehajigált megoldások halmazának. Az Így neveld a sárkányodat 3. mindezt remek érzékkel és hihetetlen szívvel valósítja meg, ami nemcsak méltó lezárása egy kilenc éve indult franchise-nak, de a DreamWorks legjobb animációi között is könnyedén helyet csinál magának.

A történet szerint ott vesszük fel a fonalat, hogy Hablaty apja örökségét átvéve, egy sárkányokkal népesített hellyé varázsolta Hibbant szigetét, fő küldetésének pedig a sárkánymentést választotta. Ugyanakkor akad egy probléma, amivel a vikingek legvékonyabbika már az első snittekben szembesül: történetesen hogy a sárkányok túl sokan vannak, ezért, és a vadászok jelentette veszély miatt mielőbb új otthont kell keresnie házikedvenceinek. Így hát Hablaty, Fogatlan és a Hibbant sziget lakói a régi legendákban hangoztatott sárkányok Titkos Szigetének nyomába erednek.

Az első kettő filmet is dirigáló Dennis DeBlois szerencsére még nem fulladt ki a kreativitásból, így ezúttal sem volt rest több szintes dramaturgiával ellátni a záró etapot. Adott a bevezetésben felvázolt otthonkeresés fonala, azonban bizonyos szempontból ez egy felnövéstörténet is egyben: Hablatynak fel kell nőnie apja örökségéhez, és saját adottságaihoz is, hogy erős vezetővé váljon, miközben a házasság is ott lebeg a feje fölött. Mindez a hidegvérűek oldalán sincs másként, és Fogatlannak alfaként bizonyítania kell, hogy képes vezetni a sárkányokat, miközben erősen vágyik a szerelemre. S mivel az éjfúriák egy életre választanak párt, nem kevés múlik az udvarláson…

Mindez elsőre nagy vállalásnak és túlságosan tágnak tűnhet DeBloistól, amibe a legtöbb rendező simán belebukna. De a két jóbarát problémái közötti párhuzam nemcsak megfelelően egyensúlyoz a filmben, mindegyik történet megfelelő időt kap a maga kifejtésére, így ajándékozva meg a nézőt például a Titkos szigetről szóló jelenetekkel, melyekben az animáció a sárkányok repülését, szárnyhosszát, és mozdulatait érzékletesen mutatja be, mindezt olyan aprólékos színkezeléssel, ami egyszerre gyönyörködtet és izgalmat kelt. Megérte a készítők részéről öt évet rááldozni az Így neveld a sárkányodat 3.-ra, aminek a képi világán minden egyes munkaperc látszik.

De Hablatyéknak a vizualitás mellett a szívük is a helyén van. A karakterfejlődések magas ívűek, és az amúgy már előző részekben is fokozatosan árnyaltabbá váló figuráik lelkének a legmélyére jutunk le. A történetet Hablaty szemléletváltozásai, és a vezetővé válásának kényszeredett helyzete teszi szívhez szólóvá, hiszen ezekkel a problémákkal bárki azonosulni tud. A film főgonosza bár sok újdonsággal nem szolgál, Mogor, a sárkányvadász, az Éjfúria gyilkos mégis méltó ellenfele Hibbant sziget védelmezőinek, köszönhetően az éppen annyi magyarázatul szolgáló motivációjának és kegyetlenségének, ami miatt már izgulni tudunk az eseményeken.

Amiből persze ezúttal sem hiányzik a humor, ami nemcsak a kicsiket hivatott kiszolgálni. A nem egyszer felbukkanó kifejezetten elmés poénok a szülőknek is a kedvére tesz.

John Powell ez alkalommal is felejthetetlen és fülbemászó filmzenét írt a mesének, megkoronázva ezzel a Dreamworks egyik legjobb animációját. A zenei témák olykor ismerősen visszacsengnek az első rész dallamaiból, ami jelzi számunkra, hogy ez egy hosszú, de izgalmas utazás vége.

Hablaty és Fogatlan tehát révbe érnek, és bár a búcsú szomorú, főleg annak tudatában, hogy az Így neveld a sárkányodat univerzumában rengeteg felfedezni való akad még mindig, és bár továbbra is szívesen elidőznénk a Hibbant sziget lakói között, de ha már a mesének véget kell érnie, akkor ennél méltóbb módon nem is búcsúzhatnánk ettől a majdnem egy évtizeden át tágított hihetetlen rejtett világtól, ami az animációk között is bravúros dolgot vitt véghez: az elejétől a végéig képes volt minőségromlás nélkül, odaadással végigvinni egy olyan történetet, amiben a sárkányok csak eszközök egy jóval mélyebb mondanivaló átadására.

Hozzászólások

hozzászólás

Előző cikk Hugh Jackman és Patrick Stewart bekerültek a Guinness Rekordok Könyvébe
Következő cikk Hírességek és az első alkalom