
A drog rossz
Amikor a pókerező anyád miatt szertefoszlik az álmod, elindulsz Spanyolországba egy nagy adag drogért, hogy újra előteremtsd a kezdőtőkét a vállalkozásodhoz. Costa Gavras fia Guy Ritchie és Tarantino nyomába ered, hogy egy ütős akció-vígjátékban mutassa be napjaink legégetőbb problémáit és egy rakás kretén alakot.
Még emlékszem azokra az időkre, amikor a francia vígjáték egyet jelentett az önfeledt szórakozással, de ez már elmúlt. Manapság az igencsak hullámzó teljesítmény a jellemző, abból is inkább az egész jó és a vállalhatatlanul rossz a két leggyakoribb befutó. Előre kell bocsátanom, a Tied a világ nem a vígjátékok Rolls Royce-a, de meglepően gazdag a felszereltsége és megbízható. Egy mozijegy áráért szinte ajándék. Na de miről is van szó? 

Vígjátékról lévén szó, az árnyoldal sem fest olyan sötéten, gyakorlatilag végigröhögöd az egészet, amihez a frissen szabadult laposföld-hívő Henri (Vincent Cassel) vastagon hozzájárul. A magyarra lefordított szöveget Fluor Tomi vette kezelésbe, amitől az egész frissnek hat, a szinkront pedig a legismertebb arcok (hangok) követték el. A hazai forgalmazótól (csak ebben a felállásban számítanak relatíve újnak, hiszen régi motorosokról van szó) eddig nem ezt szoktuk meg tőlük, választásuk meglehetősen bátor, de jó eséllyel meghálálja magát.


