
Csajbaj
Amikor legjobb tanulókként a két barátnő, Amy és Molly rájönnek, hogy hiba volt bulizás nélkül végigcsinálni a középiskolát, egyetlen éjszakájuk marad a pótlásra. Az őrült rohanásban rengeteg humort és némi drámát is kapunk, az Éretlenségi különösebb hírverés nélkül jött, de hamar a kedvencünk lehet.
Amy (Kathlyn Dever – Csodálatos fiú, Későnérők) és Molly (Beanie Feldstein – Rossz szomszédság 2, Lady Bird) legjobb barátnők és mindkettőjüknek nagy tervei vannak az életben: kiváló eredménnyel akarják elvégezni a középiskolát, hogy aztán válogathassanak a jó nevű egyetemek között. Ehhez a létező legnagyobb áldozatot kell meghozniuk, amit egy középiskolás csak meghozhat: egyetlen buliba sem mennek el. Mikor Molly véletlenül fültanúja lesz egy róla szóló beszélgetésnek, felelősségre vonja diáktársait és ekkor szembesül a rideg valósággal, a többség legalább olyan jó tanulmányi eredményt ért el, mint ők ketten, miközben végigbulizták az elmúlt éveket. Végzősként egyetlen éjszakájuk marad a tanévzáróig, a lányok eldöntik, bepótolják a lemaradást. Csakhogy nincsenek barátaik, így fogalmuk sincs arról, hol is tartják pontosan azt a bulit, ahol az általuk kiszemelt pasi és csaj (Amy nem sokkal korábban coming outolt) is ott lesz. Belevetik magukat az éjszakába és túlzás nélkül állítható, a játékidő végére bőven sikerül bepótolniuk a bulimentes éveket.


A fiataloknak jár az elismerés, de mindenképpen szeretném kiemelni közülük a Gigit alakító Billie Lourdot, aki nem más, mint Carrie Fisher (27 éves, de kit érdekel) lánya, és aki annyira vicces és annyira odatette magát, hogy külön jeleneteket írtak a számára. A felnőttek táborát Jason Sudeikis (iskolaigazgató és Lisa Kudrow (anyuka) erősítik. A filmet sokan a 12 évvel ezelőtti Superbad lányos verziójaként emlegetik, amiben van igazság (Beanie Feldstein a Sethet alakító Jonah Hill testvére). A női rendező mindenképpen jót tett a csajos filmnek, talán éppen hasonló problémákkal és kihívásokkal szembesült ebben a korban.
Fiatal felnőttnek lenni ezer éve sem volt egyszerű és valószínűleg ezer év múlva sem lesz az, az Éretlenségi a téren és időn átívelő univerzális kérdések mellett a legaktuálisabbakat is feszegeti. Ez a frissesség a vágásban, fényképezésben, zenében stb. is visszaköszön. Teszi mindezt olyan szimpatikusan, hogy egyszerűen nem lehet nem szeretni.


