Véget ért a Vikingek (1-6. évad) – Gyors spoileres összegzés és kibeszélő


Vikingek (Vikings), rendező: Ciaran Donelly, Ken Girotti, forgatókönyv: Michael Hirst, zene: Trevor Morris szereplők: Travis Fimmel, Gustaf Skasgärd, Alex Hogh Andersen, Katheryn Winnick, Alexander Ludwig, Clive Standen, Marco Ilso, David Lindström, Jordan Patrick Smith ír–kanadai televíziós filmsorozat. 6 évad, 93 epizód, 45-60 perc/epizód, 2013-2020.

2013 tavaszán indultak hódító útjukra a History Channel gondozásában a Vikingek, az „északiak” kalandjait hat évadon át követhettük. 2020. december 30-án érkezett a befejező hatodik évad második fele, mely méltó lezárása lett a hősök történeteinek. A sorozat, melynek minden részét Michael Hirst írta, a világ leghíresebb vikingjeinek legendáit dolgozza fel és bár fiktív a sztori, az alkotók próbáltak a lehető legkorhűbbek maradni.+ A napokban a Netflix közzétette a Vikingek spinoffjának, a Vikings: Valhallának színészgárdáját. Bár pontos megjelenési dátumot még nem tudunk, az már biztos, hogy Leif Eriksson szerepében Sam Corlettet, Freydis Eriksdotterként Frida Gustavssont láthatjuk. Harald Sigurdssont Leo Sutter, King Canute-ot Bradley Freegard és Olaf Haraldssontpedig Jóhannes Jóhannesson alakítja majd.

Az 1. évadban megismerkedhettünk Ragnar Lothbrokkal, aki egy nem mindennapi Viking, hisz nagyobb céljai vannak a már megszokott portyázásoktól a közeli területeken. Világot szeretne látni, nyugatra akar hajózni, hogy gazdagabb és kulturáltabb földekről szerezhessen mind fizikai mind szellemi értéket. Az első szezon arról szól, hogyan jutnak el Angliába az északiak, valamint arról, hogyan lesz Ragnarból szinte egyik napról a másikra közönséges földművesből vezető.

Már ebből az évadból is világossá válik, hogy nincs egyértelműen jó és rossz oldal, mert szinte minden szereplő kettős, és talán mindenki ambíciói és tettei érthetőek. Egyedül a nézőn dől el az, kivel tud azonosulni, ki az, akinek „szurkolni” fog a sorozat nézése közben. A szereposztás nagyszerű, különösképpen Ragnar megformálója, Travis Fimmel aki brillírozik szerepében. Eredetileg karaktere csak egy évadot élt volna meg, ám Fimmel alakítása miatt egészen a 4. szezon végéig részese volt a sorozatnak. Sok olyan cselekedet társítottak a nevéhez, melyeket a valóságban fiai vittek végbe, ám ez a sorozat szempontjából nem mondható fontosnak, sőt valószínűleg nem lett volna ekkora sikere Ragnar nélkül. Fimmel mellett nem mehetünk el szó nélkül Floki (Gustaf Skasgard), Lagertha (Katheryn Winnick), Athelstan (George Blagden) és Rollo (Clive Standen) megformálóinak neve mellett sem, akik nagyszerűen hozzák karaktereiket. A 10 részes első évad magával ragadja a kultúrára és az akciójelenekre fogékony nézőt, ám az emberi történetek is figyelemre méltóak, itt pedig kiemelhető Aslaug, Ragnar és Lagertha szerelmi háromszöge, melyből Lagertha később kiválik és elviszi magával Björnt.A 2. évad egy testvérharccal folytatódik, hiszen Rollo elárulta Ragnart és Borg Jarl mellé állt. Az évadban mégis szövetség alakul ki közöttük és a viking király, Horik között. Ebben az évadban leginkább a hűségről és az árulásról van szó, valamint tovább folytatódik az angol földekért való küzdelem, új karakter jelenik meg Egbert király személyében, akinek még igen fontos pillanatai lesznek a sorozatban. Ragnar hajóépítője, Floki is nagyobb szerepet kap, az évadban tanúbizonyságot tesz hűségéről, ám nem csak ő, hanem Rollo is próbál bizonyítani, hogy elnyerje Ragnar bocsánatát. Az első évadban elrabolt pap, Athelstan egyszerű rabszolgából Ragnar legjobb barátjává válik, segítve őt szinte minden téren. Ebben az évadban a két vallás ellentéte kiéleződik, úgy gondolom ennek a csúcspontja a kétfajta büntetés, amit láthatunk. Ez Athelstan keresztre feszítése és Borg Jarl kivégzése vérsasként, melyeket igen részletesen láthatunk. Az új szereplők mellett visszatér Björn, Ragnar legidősebb fia és Lagertha is, segítségként az angliai térhódításokban. A szezon nem sokat foglalkozott Aslaug és Lagertha kapcsolatával, nem a féltékenységükről szólt az évad,látszólag mindketten továbbléptek, ám a rivalizálás valamilyen szinten mégis megmarad. Az első évadhoz hasonlóan remekül mutatja be az északi kultúrát, az idő előrehaladtával egyre jobban megismerhetjük, hogyan élhették életüket a vikingek, bár talán ez a szezon valamivel gyengébbre sikerült, mint az előző, ezt pedig a nézettségi statisztikák is alátámasztották.

A 3. évad sokkal inkább szól a belső harcokról, valamint a két vallás közötti ellentétekről, mint a fizikai összecsapásokról, bár talán az eddigi legjobb csatajelenetet láthattuk, amikor a vikingek elérték végre Párizst. Itt új szereplőkkel is gazdagodott a sorozat, kaptunk egy erős női karaktert, Gisla hercegnő személyében, és egy ingatag uralkodót Charles III személyében. A vallási ellentétek leginkább Athelstan karakterében figyelhetőek meg, hiszen a pap folyamatosan őrlődik a két világ között, ám végül mégis megtalálja az igaz hitét és értelmet talál életében. Floki, bár továbbra is szereti Ragnart, felülkerekedik benne a pap iránti gyűlölet és megöli a szerzetest. Athelstan mellett a sorozat első évadából megismert uralkodónőtől, Siggytől is elbúcsúztunk, akinek a kiírása talán jó hatással is volt a sorozatra, hiszen sokkal jobban kitudott így bontakozni Rollo karaktere. Habár egy ilyen mellékszálat elvesztettünk, sajnos (szerintem) kaptunk egy új női karaktert is Gisla mellett, méghozzá Kwenthrith királynőt és Porumm-ot. Utóbbi felszabadított rabszolgából egyhamar harcos szűz lett. Ő Björn fejét csavarta el, de nem sokat tudott hozzátenni Ragnar fiához, sőt inkább elpazarolt időnek gondolnám a lánnyal töltött időt, akinek karaktere véleményem szerint elég káros volt a sorozatra, belőlem legalábbis akkora unszimpátiát váltott ki, hogy nagyon is örültem neki, amikor végre eltűnt a sorozatból. Több szerepet kapott a vikingek vallása is, hiszen hús-vér emberként láthattuk egy pogány isten jelenlétét, akit Kevin Durand formált meg, ami talán nagyon bátor húzás volt, de úgy gondolom jól oldották meg a készítők.  Ragnar és Rollo testvérharca is egyre jobban kiéleződik, hiszen a Párizsban maradt fivér újabb árulásra adta a fejét, mely mögött az a cél áll, hogy végre kiléphessen öccse árnyékából.

A 4. évad egy látomással kezdődik, ahol azt láthatjuk, hogy Ragnar előtt bezáródnak a Valhalla kapui, amely talán annak tudható be, hogy megkeresztelkedett Párizsban, így az istenek elfordultak tőle. Egy nagyobb ugrás történt az időben, hiszen amíg a vikingek távol voltak Kattegattól, Ragnar fiai felcseperedtek.  Ez a szezon egyébként már nem 10, hanem 20 résszel jelentkezett, kibővítve így a lehetőségeket a történetmesélésre. Az évad első felében legfőbb hangsúly itt is Párizs bevételén van, ám emellett rengeteg új szál is fontos szerepet kap. Björn például elmegy „megkeresni magát” a hegyekbe, ahol egy medvével, illetve egy bérgyilkossal is megkell küzdenie. Flóki-t megbünteti Ragnar amiért megölte Athelstant, és ezen felül talán az istenek is elfordultak a hajóácstól, hiszen lányát is elveszíti. Bebizonyosodik, hogy Aslaug és Ragnar kapcsolatában már nem beszélhetünk érzelmekről, a király szempontjából legalábbis a megvetés érződik. Rollo vígan éli életét a Frank Birodalomban, ahol megígéri a császárnak, hogy megvédi Párizst fivérétől. Új karaktereket is kapunk, Harald király és testvére, Halfdaan személyében, valamint egy női karakter is feltűnik, Yidu személyében, aki a keleti gyógyászat segítségével segíti Ragnar felépülésében, bár nem sok szerepet kap a sorozatban, mert a király vízbe fojtja, hiszen a lány azzal fenyegetőzik elárulja azt, hogy a wessexi település lakosait lemészárolták. Eközben Angliában Ecbert és menye kapcsolata szorosabbra fokozódik, Judith fiát, aki Athelstantól fogant zarándokútra küldi a pápához, ahová Aethelwulf herceg kíséri el. A viking csapatok elindulnak Párizs felé, ahol kiéleződik a sorozaton végig vitt testvérharc motívuma, hiszen itt összecsap Ragnar és Rollo, amely harcból végül a viking király kerül ki vesztesként, hiszen bátyja hatalmas csapást mér seregeire. Ezzel a vereséggel korának leghíresebb vikingje, nem csak a józan eszét veszíti el, de szinte minden támogatóját és népének bizalmát is. A csapatok vissztatérte után Ragnar eltűnik, viszont egy nagyobb ugrásnak köszönhetően láthatjuk a férfivá vált fiúkat, akik innentől kezdve szépen lassan kezdik átvenni a főszereplői státuszt apjuktól és Ivart kivéve egyre inkább kezdik elveszíteni apjukba vetett bizalmukat is. Az évad fele végül úgy ér véget, ahogy a sorozat elkezdődött, csak itt most Björn kér segítséget Flókitól, hogy ismeretlen vizekre evezhessen. Ragnar a 10. részben megöregedve, megtébolyultan tér vissza Kattegattba, ahol találkozik elhagyott fiaival.

Az évad második fele már jobban fókuszál Ragnar fiaira, akik között észrevehető a feszültség, ami később előre fogja vinni a történetet. A bukott király újra elmegy Angliába, hogy beszéljen Ecberttel, ahová magával viszi fiát, Ivart is, akinek hűsége kicsit sem csappant meg apja iránt. Ehhez az évadhoz kapcsolódik egyik kedvenc részem is, mégpedig az, amikor a viking és az angol király a vallás nagy kérdéseit vitatják meg kettesben. Ragnar átadja magát azzal a céllal, hogy fiai útnak indulnak majd megbosszulni apjukat, valamint biztosítja azt, hogy Ivar épségben hazatérhessen. Északon eközben Lagertha visszafoglalja szülővárosát és megöli Aslaug királynőt, így ellenségeket szerezve a Lothbrok fiúk képében. Ragnar halála után pedig ők veszik át a főszerepet, legfőképpen talán Björn emelkedik ki, aki apja nyomdokaiba lép, és elindul felfedezni Rolloval, Haralddal és Halfdannal, valamint a hajóács Flókival az oldalán. A sikeres portya után szembesülnek azzal, hogy a király halott. Ebben a részben újabb isteni jelenlét kerül a sorozatba, hiszen maga Odin viszi hírül az árván maradt fiúknak apjuk elmúltát, akik bosszút esküdnek és összefognak egy soha nem látott méretű sereggel maguk mögött. Eljutnak végül Angliába, ahol megölik Aella királyt és elkezdődik a testvérviszály az utódok között is, a legjobban Ivar karaktere emelkedik ki, akiről sosem tudtam igazán eldönteni, hogy hova rakjam, hiszen sokszor mutatta be emberi oldalát, ám mindig ott van mellette az a kegyetlen szívtelen zsarnok is. Elkezdenek körvonalazódni Harald ambíciói is, miszerint egész Norvégia királya akar lenni, az öccsével ápolt viszonya pedig eddig nagyszerűen ellentétbe állítható az eddigi testvériségektől, hiszen áthatja jelenlétüket egymás iránti hűségük és tiszteletük. Bár egyre erősebbnek mondhatóak az évadok (legalábbis az én véleményem szerint), nagyon nagy csalódást okozott a Nagy Pogány Sereg megvalósítása a sorozatban, hiszen körülbelül egy percig láthatjuk őket a képernyőn és akkor is csak annyira, hogy felmérjük tényleg nagyon nagy a sereg, viszont egy lightos csatajelenetet sem kapunk, pedig a sorozat egyik legjobb harca lehetett volna. Az évad végül a bosszú beteljesülésével ér véget, valamint elkezd körvonalazódni Ivar zsenialitása és kegyetlensége is, hiszen miután az ő tervével sikeresen bevették az angliai erődöket, megöli testvérét, Kígyószemű Szigurdot. A fináléban új szereplő mutatkozik be, aki nem más, mint Heahmund püspök, a sorozat egyik legérdekesebb karaktere.

Az 5. évadban Björn elindul a Földközi-tengerre Halfdaannal, akiknek utazása az évad felét végigkíséri. Eközben Harald király visszatér Kattegattba és elárulja Lagerthat, viszont fogságba esik. Angliában a három fiú ostrom alá veszik a szászok térségeit, Ivarnak köszönhetően sikeresen el is foglalják a szász területeket, ahol a negyedik évadban bemutatott erkölcstelen Heahmund püspök már csatlakozott Ecbert király fiához, Aethewulfhoz. Utóbbi mostohafia, aki felesége és Athelstan együttlétéből fogant betegeskedik, ez a sorozat több pontján is előjön majd. Flóki, aki elvesztette mindenét, hiszen az előző évadban kedvese, egy Hispán portja közben életét vesztette, útnak indul, hogy megkeresse az „istenek földjét” és megtalálja Izlandot. Érdekesség, hogy a szigetet valóban Hollós Flóki fedezte fel. A földön megjelennek neki az istenek, visszatér így Kattegattba, hogy másoknak is megmutathassa őket és egy teljesen új települést hozzon létre. Akarata végül nem úgy teljesedik ki, ahogy azt a hajóács szerette volna, hite szinte elhagyja amikor vérengzés tör ki a szigeten az önnös érdekek miatt, így elhagyja a telepeseket és eltűnik egy Vulkán gyomrában. Egy újabb női karakter kap fontos szerepet az évadban, méghozzá Margaret, aki egy rabszolgalány volt és az ambíciói miatt az összes Lothbrok fiúval összeszűrte a levet, de végül megbolondult és Ivar megölette. Az ő jelenlétét Björn korábbi társához, Porumnhoz tudnám hasonlítani, számomra ugyanolyan irritáló és káros volt a sztori szempontjából. Ragnar legidősebb fia nem bizonyul szerencsésnek a szerelmi életet nézve, hiszen folyamatosan közbeavatkozik a sors és elveszi tőle választottját valamilyen módon.
Ivar ebben az évadban talán minden eddiginél fontosabb szerepet kap, hiszen a korábban Ragnar és Rollo között feltűnő testvérharc közötte és testvérei között folytatódik tovább, bár Hvitserk folyamatosan bizonytalan hovatartozásában. Az angliai színtéren úgy tűnik elég sötét idő köszöntött be, hiszen Aethewulf egy méhcsípés következtében meghal, felesége Judith megöli saját fiát, a jogos trónörököst, hogy Athelstannal közös gyermeke, Alfred uralkodhasson. A szezon végére kettéboszlanak a szereplők, többnyire Kattegatt körül forog a harc, hiszen Ivar megtámadja, hogy elfoglalja szülővárosát, ám ez csak második támadásnál sikerül nekik, amikor Rollo is Ragnar legfiatalabb fia mellé áll a harcban. Az eddig megingathatatlan testvéri kötelék feloszlik Halfdan és Harald között, hiszen egymás ellen kell harcolniuk. Előbbi Björn oldalán, aki Afrikában megmentette az életét, utóbbi Ivar oldalán van, a csatában pedig a norvég királyi ambíciókkal rendelkező Széphajú Harald végez testvérével. A sorozat egyik legjobb epizódja volt ez szerintem, tovább fokozta a dal, melyet a csata előtt énekelt a két testvér. Ivarból király lesz, megtalálja a szerelem, ám ez a frigy nem hosszú életű, hiszen Freydis elárulja Ivart, aki megölte „saját” fiát, Baldurt, mert nem felelt meg az elvárásainak. Björn Freydis segítségével bejut Kattegattba és visszafoglalja azt, így ő lesz a király, Ivar pedig bosszúból végez feleségével és elmenekül.
Úgy gondolom, hogy a szintén 20 részes 5. az egyik legjobb évada volt a Vikingeknek, kiéleződött a testvérharc motívuma, jót tettek a sorozatnak az új helyszínek, Björn és Flóki felfedezései által. Ragnar fiai felfoghatóak úgy, mintha apjuk életszakaszait mutatnák be, Ubbe a sorozat első felében bemutatott kalandor, Björn a hódító harcos, Ivar a ravasz vezér és Hvitserk aki látszólag apja késői éveit formálja meg, miután megbolondul.
A 6. évadban újabb karaktereket kapunk a ruszok képében, akik a kereszténységre áttért vikingek. Ivar náluk lel menedékre és barátságra. A fontosabb szereplők ebből a térségből Oleg herceg, Igor és Dir herceg. A testvérharc, mely végigkíséri a sorozatot természetesen ebben az évadban is jelen van, Oleg és Dir herceg között, valamint folytatódik a harc Ragnar fiai között is. Ivar és Oleg hadjáratot indít Kattegatt ellen, ám eközben Ragnar fia szövetkezik a rusz herceg háta mögött, akinek párja minden porcikájában Ivar volt feleségét, Freydist idézi. (Ugyanaz a hölgy játssza egyébként a két karaktert). Björn a fogságba esett Harald királyt próbálja meg segíteni, ám Olaf király megállítja, távollétében a vidékre visszavonult Lagertha hatalmas csapást ver vissza, ám szörnyű árat fizet a győzelemért, hiszen Björn fia a csatában meghal, illetve a leghíresebb harcos szűz is életét veszti, miközben Kattegattba próbálja elvinni a támadásról szóló hírt fiának. A megbolondult Hvitserk Ivart látja a sebesült Lagerthában, így több szúrással végez vele, Björn végül megkegyelmez anyja gyilkosának, de kifejezi gyűlöletét és száműzi Kattegattból. Harald király végül visszatér Kattegattba és egy választás során ő lesz egész Norvégia királya, a „királyok királya. Ubbe és Torvi eközben elindult Izlandra, ahonnan tovább indulnak, hogy megkeressék, az egyik új karakter, Othere által látott arany földet. Ivar híre és később maga Ivar is elindul Oleg herceggel és a minden eddiginél hatalmasabb rusz sereggel, hogy elfoglalja szülővárosát, ahol a Björn és Harald szövetségében egyesült viking csapatok kudarcot vallanak, a félévad Björn súlyos megsebesülésével és Harald király eltűnésével ér véget. A sorozat egyik legmélyebb epizódja volt ez a félévadzáró, a konkrét csata mellett, nagyon nagy hangsúlyt fektettek a készítők Björn és Ivar belső vívódásaira is, kvázi szembeállítva egymással a két fiút, mintha seregek nélkül, egymással csaptak volna össze. Előbbi úgy éli meg a sebesülésété és a kudarcot, mintha maga Ivar döfte volna le a harcban, ám ez valószínűleg nem így volt, csupán Vasbordájú Björn élte meg így a vesztes csatát.

A 2020. december 30-án debütáló utolsó tíz rész számomra a legizgalmasabb szakasz volt a sorozat történetében. Rendkívüli módon búcsúztatták el Björnt, aki halála utolsó perceiben is győzelemre vezette a talán még a Nagy Pogány Seregtől is nagyobb viking csapatokat, kiüldözve a ruszokat Kattegattból. Az évad két fontosabb szálat visz magával, Ubbe és társai hánykódását a nyílt vizeken, miközben az arany földet keresik, valamint A király nélkül maradt Kattegatban választást tartanak, hogy Björn melyik neje, Ingrid vagy Gunhild legyen az új uralkodó, ám ekkor újra visszatér Harald király, és újra elfoglalja a trónt. Ezen a szálon igazából Ivar és Hvitserk útkeresése az érdekes, hiszen miután legyőzték Oleg herceget, hazatérnek Kattegattba és felvetődik bennük a kérdés, hogy mi vár még rájuk életükben. Végül Haralddal elindulnak újra Angliába, hogy a kereszténység térhódításának útjába álljanak és legyőzzék Alfred királyt. A végső csatában végül mégis Alfred kerül ki győztesként, legyőzve Haraldot és seregét. Ivar és a norvég király a csatában életét veszti, Hvitserk pedig áttér a keresztény hitre. A történet másik szálán Ubbe és csapatai kikötnek Grönlandon, ahol Khetil ugyanazt az elvet vallja, ami miatt az izlandi település elbukott, így Ragnar fia újra útnak indul. Végül partra szállnak egy gazdag szigeten, amit az arany földnek gondolnak, és ahol egy régi ismerőssel, Flókival a hajóáccsal is találkozhatnak. Habár egy viking gyilkolással újra feléleszti a Khetil féle mentalitást, Ubbe csírájában folytja el ezt az utat és megszakítja az eddigi tradícióikat, jelezve ezzel azt, hogy készen áll egy új életre. A sorozat Ivar halálával, Hvitserk megkeresztelkedésével és Ubbe révbe érésével zárul, ami úgy gondolom minden szempontból tökéletes befejezése lett a szériának. Flóki visszahozása a történetbe véleményem szerint nagyon nagy bátorság volt, ám nem is csinálhatták volna jobban a készítők. Ubbe szálán beteljesedett a béke és elindult egy új élet, ahogy ez Ivar és Hvitserk szálán is elmondható, hiszen Ivar halálával talán a viking életforma, mint olyan talán megszűnt, hiszen róla lehetett még elmondani egyedül, hogy végig kitart pogány hite mellett.

Összességében a Vikingek egy kiemelkedő színfoltja a sorozatok világának, zseniálisan mutatja a be az északi kultúrát, valamint betekintést enged a vikingek feltételezett hétköznapjaiba. A készítők nagyszerűen vegyítik a fiktív történeteket és a történelmet, valamint nagyon jól elevenítették meg a mítoszokat is szerintem. A pogány istenek jelenlétét bátran, de fergetegesen oldották meg, nem túloztak, megmaradtak a sejtelmes, ködbe burkolózott alakjukban. A testvérharc, valamint a folyamatos vívódás a két vallás között végigkíséri a sorozotatot, ez a kettő volt a központi elem, de rendkívül jól mutatja be a droghasználat, a rabszolgaság vagy a szexuális erőszak problémáját is. Bár voltak gyengébb részek a szériában, úgy gondolom elmondható, hogy egy dinamikus sorozatról beszélünk, melyben nem igazán találunk felesleges jeleneteket. Az előbb felsorolt két központi elem mellett még nagyon nagy szerepet kap a hűség fogalma is a történetben, kitérve itt az istenekhez és egymáshoz való hűségüket a karakterben.

Fentebb próbáltam összefoglalni a történéseket, de lehetetlen egy ilyen komplex széria minden fontos elemére kitérni, így elnézést, ha esetleg valamit kihagytam volna. A színészgárda zseniálisan hozza karaktereiket, javaslom az angol nyelven való megtekintést, hiszen a régi északi akcentus sokat hozzáad az élményhez. A színészek közül kiemelném Gustaf Skarsgardot, Travis Fimmelt és Alex Hogh Andersent, akik mindannyian brillíroznak szerepükben.  A színészek mellett a zenék mellett sem lehet elmenni, hiszen többek között a Wardruna és a Danheim zseniálisan alapozza meg a hangulatot a vikingek történeteihez. Mindent összevetve úgy gondolom, hogy a Vikingek az elmúlt évek egyik legjobb sorozata.

Hozzászólások

hozzászólás

Előző cikk A hét röhögései (369.)
Következő cikk Speed Limit – játékteszt