Antonball Deluxe – játékteszt


Fejlesztő: Summitsphere; Kiadó: Proponent Games; Platform: PC

Emlékeztek még a sárga kazettás konzolokra? Melyik játékkal töltöttetek el órákat? Egy lelkes fejlesztőcsapat azokra a népszerű gépekre (is) megjelent játékok előtt tiszteleg az Antonball Deluxe című platformerrel.

Biztos vagyok benne, hogy a hozzám hasonló „veterán” játékosoknak volt szerencséjük korábban olyan napjainkig emlékezetes címekkel játszani, mint például a Super Mario Bros, a Bomb Jack vagy az Arkanoid. Az Antonbal Deluxe az említett klasszikusok előtt rója le tiszteletét külcsín és játékmenet szempontjából egyaránt – bár az előbbit valamelyest hozzáigazították korunk elvárásaihoz.

Egy igazi gyöngyszemmel állunk szemben. Nem mondhatnánk, hogy a Summitsphere debütáló alkotása világmegváltó cím volna, varázsa sokkal inkább egyszerűségében keresendő, s gyaníthatóan a fentebb említett videójátékok inspirálták. Éppen ezért alanyunk célközönsége a retro játékok szerelmesei és a nosztalgiázni vágyók. De mégis hogyan lehet összekombinálni a téglatörős műfajt a platformerrel? A választ három eltérő játékmód alapján derül ki.

Az Antonball – mely tartalmaz egy nyúlfarknyi intro/outro történetet is – gyakorlatilag egy olyan ügyességi játék, amiben a téglatörő (közismertebb nevén brick breaker) stílus ugrálós elemekkel párosul. A pályákon falrombolás közben csapdák és szakadékok keserítik meg az életünket, de elfordulhat, hogy ellenséges lények zavarják meg a pusztításunkat. A Punchball nevű „kidobós” játékmódban minden terepen adott egy labda, amivel megadott számú NPC-ket kell dobálgatnunk. Mindkét mód egyedül, helyi vagy online kooperatív módban játszható, összesen akár négyen. Ha a lokális opció mellett döntünk, érdemes beszerezni egy gamepadot, mivel billentyűzet használatára csak egyetlen személy hivatott. Továbbá kiválasztható még a VS. Antonball mód is, ahol játékosok ellen tesztelhetjük rátermettségünket. Az Antonball Deluxe 69 pályát tartalmaz: érdemes minél több pontot összegyűjteni, ugyanis azokat virtuális valtuta formájában elkölthetjük a játék főmenüjében található „Lottery”-ben. A „pénzből” skineket és a játékhoz kapcsolódó zenéket verbuválhatunk magunkhoz.

Lehetne még mit csiszolni a tesztalanyunkon, a pályák száma némileg csalóka, ugyanis valamelyiket pillanatok alatt teljesíteni lehet, ugyanakkor olyan is akad, amin (szólóban) csak sokadik próbálkozás után tudjuk átverekedni magunkat. Mindenesetre az Antonball Deluxe egy váratlan meglepetés a mai indie felhozatal közül, a műfaj rajongóinak szimplán kötelező darab.


Legutóbb ezt teszteltük:

Silent Sector – játékteszt

Hozzászólások

hozzászólás

Előző cikk Disney állatok emberként és az emberek állatként megrajzolva
Következő cikk WandaVízió - kritika