Wave Break – játékteszt


Wave Break key artFejlesztő: Funktronic Labs; Kiadó: Funktronic Labs; Platform: PC, Nintendo Switch, Google Stadia

Az árkád játékok sosem mennek ki a divatból. Hiába jön egy csomó más trend az iparban, az önfeledt és könnyed szórakozás mindig is végcél marad. Szerencsére lesznek fejlesztők és kiadók, akiknek csak ezek a célok lebegnek a szemeik előtt. Valószínűleg a mai alanyunknál sem volt ez másképpen, mert igen szórakoztató dolgokat próbáltak ötvözni a végtermékben. Az eredmény azonban már kicsit felemásabb, azonban a szándék mindenképpen megsüvegelendő.

A Wave Break nem mást tűzött ki magának, mint utánozni a korai Tony Hawk játékok hangulatát és játékmenetét, azonban azt egy nagyon más köntösben tálalva. Teszik ugyanis mindezt motorcsónakázó állatokkal. Na de a motorcsónakázást, nem holmi sétahajózásként kell értelmezni, hanem kőkemény csapatásként, melynek során különböző, gördeszkázásból átemelt trükköket tudunk végrehajtani. Az egészet pedig felfűzték egy Miami Vice stílusú látvány- és hangzásvilágra. Sajnos azonban a sokszínűség nem alkot egy homogén egészet és az összkép nem olyan festői, mint azt elsőre gondolnánk.

screenshot01Először is ejtsünk néhány szót a játékmenetről és az irányításról. Ahogy már fentebb is körvonalaztam a klasszikus Tony Hawk játékok kezelését próbálták mímelni a készítők. Tehát szinte mindent tudunk csinálni amire ott is lehetőség volt. A különböző flip és grab trükkök mellett jönnek grindok és manualok, meg persze ezek végtelen számú kombinációja. De annyira azért nem rózsás a helyzet. A motorcsónakos mivolt miatt azért nem mennek olyan gördülékenyen a dolgok, ugyanis az egész egy kicsit csúszik, ezáltal pontatlanná téve a trükkjeinket. Nem mondom, hogy hosszú távon nem lehet megszokni, de a kb 5-6 órás játékidő alatt nekem nem sikerült, inkább bosszantott. Emellett gyakoriak a későn vagy egyáltalán nem is regisztrált gomblenyomások, amik tovább silányítják az élményt. Nintendo Switch-en handheld módban, ne adj Isten Lite konzolokon garantált az ínyhüvelygyulladás.

screenshot02A rövidke kampány során egy hamisítatlan 80-as évekbeli gengszter szálat is becsempésztek a kreatívok a THPS szériából ismerős adott idő alatt oldj meg néhány feladatot felsorolásba. Azonban ezek többnyire igen monoton és gyakran ismétlődő akadályokkal tűzdelik meg az amúgy nem rossz kihívásokat. Van itt minden, amit deszkás inspirációból le mertek nyúlni, gyűjtsd össze a BREAK betűket, egy kombó során a COMBO betűket, az összes kp-t, a titkos kazettát és persze a pontvadászat sem maradhatott ki.

screenshot04

A látvány hozza azt, amit a trélerekben már megleshettünk, egy nagyon színes, kissé retro tónussal operáló cell-shaded világot, amire öröm ránézni. Természetesen itt sem lehetünk mérhetetlenül elégedettek, mert van grafikai hiba rendesen, átesünk a tereptárgyakon, a falakon és a padlón, hogy a vibráló textúrákat és a botrányosan recés éleket ne is említsem. Mindezek mellett a képfrissítés is gyakran zuhan be hosszú másodpercekre. A készítők a töltőképernyőn humorosan fel is hívják a figyelmünket, ha glitchet látunk inkább forduljunk el.

screenshot05A zene rendkívül jól sikerült, szintén a 80-as évek hangzását idézi a válogatott synthwave cuccok sokasága és emellett még egy szuper új Weezer dal is feltűnik. Azonban a pörgős játékmenetet nem igazán szolgálja ki az egyveleg. Talán jobb lett volna valami kevésbé utaztató hangzásvilágot keresni, ami jobban szolgálja az adrenalin termelését. Mondom ezt annak ellenére, hogy tényleg zseniális a soundtrack és a napi szinten hallgatom munkába menet.

screenshot06

A játékban az egyjátékos kampány mellett található többjátékos mód is, ahol élet halál harcot vívhatunk, vagy éppen pontjainkat mérhetjük össze egymással az interneten. Sajnos egyszer sem találtam más játékost a teszt alatt. Lokálisan ezeket akár 4 fővel is megtehetjük, osztott képernyőn. Emellett megkreálhatjuk a saját pályánkat, de ez sem tolja meg a rövidke játékidőt.

Összességében a Wave Break nem egy rossz játék és egy csomó dologban nagyon szórakoztató. De annak ellenére, hogy az olvasztótégelybe került dolgokat egyenként nagyon szeretem, nem tudom azt mondani, hogy a végeredmény jó lenne. Afféle bűnös élvezet ez, aminek egy komolyabb akció során adjatok esélyt, de 30 eurót jelen pillanatban nem ér meg.

6. szék

 

 

Legutóbb ezt teszteltük:

Super Magbot – játékteszt

Hozzászólások

hozzászólás

Előző cikk Megint egy előzetes, ami után Bruce Willis nyugdíjaztatását kérjük
Következő cikk Végtelen - kritika