Horizon Chase Turbo: Senna Forever – játékteszt


Hoirzon Chase Turbo Senna Forever

Fejlesztő/Kiadó: AQUIRIS; Platform: PC, Xbox One, PS4, Nintendo Switch

Igazi csemege a Horizon Chase Turbo: Senna Forever az F1 rajongóknak, de ha csak egy önfeledt száguldozásra vágyunk, akkor sem rossz választás.

“Világbajnokok nem szoktak a versenypályán, verseny közben meghalni. Forma-1-es világbajnokok visszavonulásuk után szoktak saját repülőgépükkel leesni és szörnyethalni, mint Graham Hill. Barátjuk autójával szoktak egy laza kört hajtani,”na mutasd csak, milyen” felkiáltással és soha többé vissza nem térni a boxba, mint Alberto Ascari. De szoktak szinte az emberi kor legvégső határáig élni békésen és boldogan, mint az ötszörös világbajnok Juan Manuel Fangio, mint Sir Jack Brabham, vagy, mint az összeégett Niki Lauda.” – Dávid Sándor

Toleman Hart, Lotus, McLaren és Williams – ez egy olyan karrier, amit szerintem minden valamirevaló F1 rajongó ismer. Egy olyan versenyzőé, akit lehetett szeretni vagy nem szeretni, de az eredményei vitathatatlanul elismerésre méltóak. Bevallom én a második táborba tartozom. Nekem akkoriban a vörös ötös volt az egyik kedvenc (akiről mindig az volt a kritika, hogy sír alatta az autó), vagy a mindenki által szürke eminenciásnak tartott Gerhard Berger. Senna számomra “tönkretette” a verseny izgalmát a túlzott tökéletességével, ahogy uralta akkoriban a sportágat. Olyannyira, hogy egy rövid időre abba is hagytam a versenyek nézését a kilencvenes évek elején. Pedig ha tudtam volna később mivé válik az autósportok királykategóriája és hogy lesz ez sokkal rosszabb is (olyan trónbitorlókkal akik a siker érdekében sem fair playt, sem szabályokat nem tisztelnek), akkor lehet inkább mégis maradtam volna örökre ebben az időszakban.

A Horizon Chase Turbo fejlesztői brazilok, így talán nem kell túlmagyarázni, hogy a játék legújabb DLC-jéhez honnan jött az ötlet. A Senna Forever nem változtat jelentősen az alap formulán, ám a körítés váltása képes önmagában fantasztikus hangulatot teremteni. Az eredeti játékot bizonyára sokan ismerik, hiszen a PS4-es változat ingyenes havi ajándék is volt a PSN előfizetőknek. Gyorstalpaló azoknak, kik valamiért mégis kimaradtak: egy Outrun klónról van szó, vagyis egy olyan ősi versenyjátékról, ahol 2D grafikával oldották meg száguldás érzetét. Mai szemmel olyan mintha az autó csak állna középen és a pálya haladna körülötte (technikailag ez is történik). Az immerzió mégis működik, pláne hogy a grafika azért jóval szebb (és immár 3D-s), mint anno a 8 bites masinákon.

A lényeg mit sem változott: most is az utolsó helyről indulva kell teljesítenünk többnyire háromkörös futamokat. Menet közben a benzines flaskákat begyűjtve tankolhatunk, de nitrókat is felszedhetünk útközben az induló hármas készlet mellé, vagy az érméket összegyűjtve plusz egy gyorsítót azon nyomban aktiválhatunk. A bővítmény két részt tartogat. Az egyik egy sima tournament (World Championship), amely három egyre nehezedő és egyre több versenyt tartalmazó bajnokságon visz minket végig – semmi különös.

Sokkal izgalmasabb a Career Mode, ami pontosan az, amit a neve sugall. A háromszoros világbajnok korábban már említett karrierjének legjelentősebb állomásait versenyezhetjük végig. Öt részre lett bontva: a kezdőév a gyenge csapattal (1984), a lotusos évek (1985-1987), az első nagy házon belüli csata a McLarennél (1988), a csata folytatódik a legnagyobb vetélytárssal, aki már egy rivális csapatnál hajt (1990) és a harmadik korona begyűjtése (1991). A készítők jobbnak látták a csúcson abbahagyni és ami ezután következett (két “gyengébb” év és a szomorú 1994) azt már nem dolgozták fel.

Ami a zseniális az egészben, hogy abszolút korhű módon implementálták ezeket a szezonokat. A kocsik az esztendőnek megfelelő festésben állnak fel a rajtrácsra és abszolút felismerhetőek. Ahogy a versenyzők is. Licenszek nem lettek ugyan vásárolva, így a nevek ismerősek lesznek, de roppant mulatságos módon elferdítve, például: Niko Ladek, Erico Angel, Keke Resborg, Teo Bafi, Thierry Toubsen, Jacques Filatte, Ricardo Trapese, JJ Telo. Legszívesebben mindet ide írnám, aki ismeri a mezőnyt ebből az időszakból az jól fog szórakozni. Egyedül Norbert Maceyt nem nagyon értem, de sebaj (legalább a monogram stimmel). Emellett a pályák is valósak, így aki ismeri a nyomvonalakat, az komolyan profitálhat belőle – sőt a pontozás is még a régi (9-6-4-3-2-1).

Az egyes versenyekhez kis leírás is tartozik, látszik hogy nagyon szívügye volt az Aquirisnek a projekt. Sőt még menet közben, kis szövegbuborékokban Senna hírhedt idézeteiből (volt neki jó pár vitás darab) is olvashatunk párat leegyszerűsített formában. Természetesen autót nem választhatunk ebben a módban, de stratégiát igen (több nitró és benzin, vagy nagyobb végsebesség, esetleg stabilabb úttartás? – rajtad múlik). A változatosságot (hogy ne fulladjon idejekorán unalomba a sok egymás utáni futam) challenge-ek színesítik. Olyasmire kell számolni, hogy szedjük össze az összes érmét, vagy ne tankoljunk egy bizonyos körben, esetleg használjunk 2 nitrót az utolsó etapban, stb.).

A Horizon Chase Turbo: Senna Forever egy bohókás feldolgozása egy figyelemre méltó karriernek. Aki komoly, mai F1 szimulációra vágyik, az máshol keresgessen. Ha viszont a nosztalgiázás a cél, vagy netán a brazil legenda karrierjének újraélése, akkor telitalálat. Persze egy olyan játék keretein belül, amely maximálisan nem veszi komolyan magát, de ez nem azt jelenti, hogy ne figyelne oda nagyon a részletekre. Az ára is nagyon baráti, így jó szívvel ajánlom. Ráadásul a játék az Ayrton Senna Institute-tal karöltve készült, így a vásárlással jó ügyet (brazil fiatalok oktatásának segítése) is támogatunk. 

85

Legutóbb ezt teszteltük:

The Good Life – játékteszt

Hozzászólások

hozzászólás

Előző cikk A hét röhögései (406.)
Következő cikk Pszichiáter elemzi ki kedvenc filmes pszichopatáinkat: Annie Wilkes, Patrick Bateman, Hannibal Lecter és tsai