A torontói ember (The Man From Toronto), rendezte: Patrick Hughes, szereplők: Woody Harrelson, Kevin Hart, Jasmine Mathews, amerikai akcióvígjáték, 112 perc, 2022., 13 éven aluliaknak nem ajánlott!
Az igazat megvallva…
A helyi edzőterem kirúgott alkalmazottja egy tévedés folytán a legkegyetlenebb vallatóember helyében találja magát, aminek nem csak ő nem örül, hanem igazából senki sem. A torontói ember akár felfrissülést is hozhatna a nyári hőségbe, csak éppen túl nagy terhet rak Kevin Hart vállára, aki szó szerint kidumálja magát a helyzetből. Egyszer le lehet pörgetni, de másnapra csak annyi marad meg, hogy blablabla.
Vannak azok a filmek, amikben összeraknak két teljesen különböző karaktert, majd kellemetlen helyzetet teremtve hagyják őket az alkotók kibontakozni, ami általában számtalan vicces és szórakoztató helyzetet teremt. Az egyikük általában véletlenül keveredik bele a dolgokba, egy tisztességes, törvénytisztelő polgár, akinek nem is kéne ott lennie, a másik meg nagyon nem az, de legalábbis mágnesként vonzza magához a balhét. A Központi hírszerzés, az Übergáz, a Ki a faszagyerek?, a Kémecském vagy a Személyiségtolvaj valami hasonlóról szólnak és persze a legtöbbször a kissé balfék „hősünk” is felnő a feladathoz, illetve a balhés karakterről is kiderül, hogy egy szerethető valaki. 
A torontói ember ugyancsak egy buddy movie, ahol a címadó szereplő (Woody Harrelson) arról ismerszik meg, hogy fekete ruhában, régi amerikai izomautóval jár és megfelelő díjazás ellenében bárkiből képes bármilyen információt kiszedni. Mivel megbízásait közvetítőn keresztül teljesíti és akik kapcsolatba kerülnek vele, már nem beszélnek vagy szerencsésebb esetben egyszerűen csak nem akarnak beszélni, igazából senki nem tudja, hogy néz ki, ki is ő valójában. Filmbéli partnere egy jóravaló srác Teddy (Kevin Hart), aki a helybéli edzőterem forgalmának növeléséért felel, de ezt olyan szerencsétlenül (eredménytelenül) teszi, hogy főnöke kénytelen megválni tőle. Világmegváltó ötletei sorra elbuknak, de kedvese Lori (Jasmine Mathews) valamiért mégis végtelen türelemmel viseltetik iránta. Hogy ezt meghálálja, Teddy egy romantikus hétvégével kedveskedik neki a születésnapja alkalmából, de ezt is elszúrja és véletlenül arra a címre csekkol be, ahol a torontói embernek van munkája. 
Hogy mentse az irháját, Teddy kiadja magát a híres-hírhedt vallatónak és amikor fénykép is készül róla, kénytelen ebben a szerepben maradni. Az igazi torontóival párt alkotva próbálnak eleget tenni a megbízásnak a hatóságokkal és a konkurenciával a nyakukban, miközben Lori és barátnője Anne (Kaley Cuoco) azt sem tudják, mi merre hány méter. Mivel Teddy alapból kétbalkezes és egyébként is hiányzik belőle a gyilkolásra való hajlam, olyan káoszt okoz, amiből nem könnyű kimászni. A film tehát semmi újat nem hoz az életünkbe és akár jó is lehetne a maga műfajában, de az egyébként fergeteges Sokkal több, mint testőr alkotógárdája valamiért úgy gondolta, vigye el Kevin Hart az egészet a hátán.
A 2 Primetime Emmy-jelölést magáénak tudó Hart egy alacsony, nagydumás, túlmozgázos fickó, aki úgy forgatja a szemeit, mint NDK turmixgép. Hatalmas rajongótábora van, gyakorlatilag bármit el lehet vele adni. Bár bő 10 centivel magasabb, mint Danny DeVito, a legtöbb hollywoodi sztárral vicces párost alkot a filmekben. Munkabírása elképesztő, komikusként ténykedése mellett producerkedik, ír és rendez, hangját gyakran kölcsönzi animált karaktereknek, csak 42 éves, de színészként máris 100 kreditnél jár, 10 filmjét még be sem mutatták. 2 házasságból 4 gyermeke született. nem tudom, van-e egyáltalán szabad ideje, de a közösségi médiában is nagyon aktív. Ice Cube, Dwayne Johnson, Bryan Cranston, Josh Gad, csak néhány név, akikkel együtt dolgozott (akár többször is) az idők során, általában a humort részesíti előnyben, de az akció és a drámaibb hangvételű alkotások sem állnak távol tőle. 
Hart igazából akkor működik jól, ha a forgatókönyv teret enged a filmbeli partnerének, mert bizony másfél-két óra sok belőle. Ahogy ugrabugrál és hadonászik, na meg be nem áll a szája, egy idő után nagyon fárasztó tud lenni, különösen akkor, ha mindezt a semmiért csinálja, Oké, Harrelson már annyi mindet letett az asztalra, hogy elég, ha csak kiírják a nevét a filmplakátra és sokszor tényleg csak úgy ott van a filmekben és elmotyog néhány mondatot a fogai között, de akkor is. A torontói ember sejtelmes karaktere igazából nem is kíván többet tőle, de Hart olyan szinten ellopja a showt, hogy egy idő után csak azt hallottam, blablabla és aztán valaki meghalt. Nos igen, az arányok nyírják ki ennek a filmnek az élvezeti értékét.
A torontói ember néhány tényleg vicces jelenet köré felhúzva próbál érvényesülni, az akciójelentek egész jók, bár a robbanások és a CGI olykor a Kanadában tucatszámra készülő dinoszauruszos, cápás, aligátoros borzalmak szintjét éppen, hogy megütik. Hart és Harrelson teszik a dolguk és együtt is jól működnének, csak az arányok lettek rosszul belőve és a szövegen, valamint a cselekményen kellett volna még dolgozni egy kicsit. Egy nap után már csak a fentebb említett vicces jelenetek közül maradt meg néhány a fejemben, a többi elillant és bárcsak leírhatnám, hogy legalább akkor és ott élveztem, amikor néztem, de ez is csak féligazság. Egy valamiben biztosak lehetünk, Harrelson és Hart mostantól sokkal többet fognak együtt lógni, így legalább a közösségi médiát pörgetve jól szórakozunk. 
