Edengate: The Edge of Life – játékteszt


edengate keyart

Fejlesztő és kiadó: HOOK; Platform: PC, PS4, Xbox One

Sétálni mindig egészséges, főleg, ha főszereplőnk egy kihalt kórházban ébredve semmire nem emlékszik. Az Edengate: The Edge of Life sokatmondó címe ellenére tanulságos történetet mesél el, ráadásul fejlesztésének java pont a COVID első hullámának idején zajlott.

Nem csak a szóban forgó klinika kong az ürességtől, hanem Edengate egész városa, melyben egy Mia nevű fiatal tudóst irányítva járhatunk utána, hogy mi történt vele és a világgal. A Koronavírus első hulláma nagyban hozzájárult a Edengate: The Edge of Life remekül eltalált atmoszférájához, ugyanis a járvány időszakának valamennyi negatív hatása visszaköszön ebben a sétáló szimulátorban, legyen az elszigeteltség, remény vagy vágyakozás.

edengate1

Az eddig kiadóként ismert HOOK jelen tesztalanyunkkal mutatkozik be fejlesztőcsapatként: alkotásuk ijesztő elemekkel megspékelt lineáris kalandjáték, de semmiképpen nem nevezném horrornak, mivel egy-két jump scare-szerű szcénát leszámítva nem kapunk ideglelést tőle, s a paradicsomlében sem tocsog. Csakhogy mindez ezúttal nem műfajára jellemző első, hanem harmadik személynézetben zajlik – amit a férfi szemek valószínűleg nem bánnak, hiszen a főszereplő kifejezetten dekoratív. A sztori szögegyenes, tulajdonképpen csak járkálnunk kell folytatólagosan, míg könnyed logikai feladványokba nem botlunk.

edengate2

Ha netán mégis elakadnánk, merthogy ilyen is előfordulhat, ha látószervünk éppen csődöt mondd, akkor váratlanul felbukkanó, apró fehér nyilacska jelzi a tovább menetelhez szükséges útvonalat. A fejtörők kimerülnek annyiban, hogy egyes kapcsolók sorrendjének leírását és PIN padek számkombinációit kell megkeresnünk. Minimális angol tudással, ha elég ügyesek vagyunk, könnyedén rájöhetünk a megfejtésükre, éppen ezért nem is igazán találni kihívást a maximum 3-4 óra alatt végigjátszható Edengate-ben.

A hangulata azonban nagyon pazarul sikerült. Az még hagyján, hogy grafikailag részletesen kidolgozott területek elevenednek meg, de szinkron, zene és hanghatások tekintetében is igen profi játékkal állunk szemben. Ugyanakkor PC-n kicsit túlzásnak éreztem a 34GB telepített anyagot eme rövid produktum esetében. Sajnos a töltési időt – SSD-re telepítve – sokszor nagyon erősnek éreztem, és gyakran tapasztaltam képkocka számainak indokolatlan csökkenését akkor is, amikor éppen semmi sem történt.

65

 

 

Legutóbb ezt teszteltük:

Marvel’s Spider-Man: Miles Morales – játékteszt

Hozzászólások

hozzászólás

Előző cikk Az Átjáróház hosszabb trailerét látva, még mindig egy olyan magyar film, amit várunk
Következő cikk James Cameron sztorizgat ikonikus filmjeiről, DiCaprio majdnem bukta a Titanicot