Fejlesztő: Steelkrill Studio; Kiadó: Ratalaika Games; Platform: PC, PlayStation 4 és 5, Xbox One, Xbox Series S/X, Nintendo Switch
Mindig is kíváncsi voltál, milyen is lehetett az I.világháborús árokrendszerben rettegni? A Trenches-ben most alkalom nyílik kipróbálni, bár lehet nem ártott volna kicsit csiszolni még az élményen.
Számtalanszor leírtam már, hogy nagy kedvelője vagyok az indie játékoknak, az ipar ezen szeletében továbbra is felfedezhető a kreativitás, az izgalmas új ötletek sokasága, vagy a komolyabb témák boncolgatásának hajlandósága. Az indie szcénát, jó esetben, nem kötik az eladások, a külső kiadók rigolyái, az fogyasztói társadalom legnagyobb rétegének való megfelelési kényszer, talán ők még mernek olyan témákhoz nyúlni, ami nem éppen populáris vagy könnyen befogadható, tekinthetjük afféle underground művészi közösségnek. A felsorolt indokok miatt hatalmas a bizadalmam a független játékfejlesztésben és igyekszem is a sokaknak radar alatt futó címeket egy kicsit előtérbe helyezni, hátha más is lát bennük fantáziát. A Trenches viszont remek példája, hogy a jó ötlet sajnos nem elég, ha a megvalósítás nem üt meg egy bizonyos szintet és a középszerűség felemészti azt.
A történet szerint 1917-ben, egy első világháborús árokrendszerben, az ellenséges oldalon ragadva kell kiutat találnunk a borzalmakból. Főhősünket azonban megtörte már a háború és árkokban nem ellenséges katonákkal kell megküzdenünk, hanem természetfeletti/rémálombéli alakok elől kell menekülnünk. Az egész leginkább egy lidérces álomhoz hasonlít és ezt sajnos nem pozitív értelemben értem. A Trenches egy nagyon rövid sétaszimulátor, ahol az árkok labirintusában bolyongva kell kiutat találnunk, ebben csak egy síp lesz a segítségünkre, melyet megfújva némi hangbéli útba igazítást kapunk, viszont a tartózkodási helyünket is felfedjük. Így küszködve kell néhány tárgyat összeszedve kijutnunk, hogy hazatérhessünk. Az ígéret szerint üldözőnk hallja a lépteinket, utánozza szeretteink hangját, hogy ezzel magához csalogasson és még a félelmünket is érzékeli a lélegzetünk intenzitásából a mikrofonunkon keresztül, persze ez mind marketing bullshit és semmit nem befolyásol, hogy van egyáltalán mikrofon a rendszerben.
A probléma viszont ott indul, hogy ezzel a néhány mondattal a teljes Trenches-t leírtam, töviről hegyire, egyszerűen ennyi az egész. Ha valakinek szerencséje van és elsőre mindent kanyart jól vesz be, kb. egy fél óra alatt a végére is ér, ami azért elég hervasztó. Ez még nem feltétlen lenne baj 10 euróért, de annyira csapnivalóan lapos az egész, hogy az már botrány, fantáziátlan és összefüggéstelen jumspcare-ek egymásutánját láthatjuk csupán, ami azért elég messze áll a promóban látott pszichológiai horrortól. A készítők emellett túlélőhorrorként is definiálják játékukat, de a zsánert meghatározó elemeket nem véltem felfedezni benne, azontúl, hogy valami üldöz és ha elkap, akkor biza game over. Van lehetőség a játékot no jumpscare módban is elindítani, de itt is ugyanaz fog történni, csak elfelezték az amúgy brutál sok és idegesítő ijesztgetést.
Audióvizuális szempontból is siralmas volt a Trenches Xbox Series X-en és hiába mondogatom magamban, hogy ezt egy ember csinálta (+1 pont) mégis szörnyű az egész. A grafika csúnya, folyamatosan és indokolatlanul vakít a lensflare, fakók a színek, egyszerűen rossz ránézni. A hangok folyamatosan csúsznak és a csecsemősírás is elég rossz választás volt irányjelzőnek, mert két rossz kanyar már inkább frusztráló teszi mint ijesztővé. Emellett még az irányítás is szörnyű és olyan pontatlan volt, hogy már azt hittem a kontrollerem romlott el, de sajnos nem. Külön élmény, hogy a menü visszalépés gombjára került kiosztásra a síp megfújása is, tehát ha onnan kilépünk, akkor egyszer meg is fogjuk fújni, ami ugye elárulja a helyzetünket. Ekkora hibát véteni, azért talán nem illik.
Összességében tehát nem tudok szinte semmi jót mondani a Trenches-ről, talán annyit, hogy az alapötlet jó volt, a megvalósításon viszont még dolgozni kellett volna, vagy némi segítséget bevonni, mert jelen állapotában achievement/trophy huntereken kívül mindenkinek azt ajánlom kerülje el jó messzire!
Legutóbb ezt teszteltük:
