Egy élet (One Life), rendezte: James Hawes, szereplők: Sir Anthony Hopkins, Johnny Flynn, Lena Olin, Jonathan Pryce, Helena Bonham Carter, angol életrajzi dráma, 109 perc, 2023., 12 éven aluliaknak nem ajánlott!
Kitörölhetetlen emlékek
Anthony Hopkins sokadik nagyszerű alakítása teszi maradandó filmélménnyé az Egy életet, mely egy olyan emberről mesél nekünk, aki százak életét mentette meg, miközben a sajátját mindenféle hírverés nélkül élte le. Lélekemelő történet egy vészterhes időszakból sokkolásmentes tálalásban, ezt tudja a film. 
Nicholas Winton (Anthony Hopkins) a jól megérdemelt nyugdíjas éveit tölti szépen berendezett otthonában szerető feleségével és várja az unoka érkezését. A karácsonyi ünnepeket a család együtt tervezi tölteni, de a házban alig van hely a férfi porosodó dobozaitól, így amikor felesége néhány napra magára hagyja, selejtezésbe kezd. Egymás után veti a tűzre az irathalmokat, kivéve egyetlen táska tartalmát. A vaskos könyvbe fényképek, feljegyzések és levelek vannak beragasztva, ezeket átlapozva megrohanják az emlékek és könnyeket csalnak a szemébe.
Amíg a nyugati nagyhatalmak szemet hunynak Hitler területi követelései felett és úgy gondolják, az odavetett konc jóllakatja majd a diktátort, egyesek pontosan tudják, hogy ez számára igen kevés és itt nem fog megállni. A békéért cserébe kapott Szudéta-vidék Németországhoz való csatolása még csak a kezdet volt, de máris egész emberáradat indult meg Prágába, ahol csak abban reménykedhetnek, hogy legalább a gyermekeiket biztonságos helyen tudhatják, amikor elszabadul a pokol. Ide, az áldatlan körülmények közé érkezik meg a fiatal bróker, Nicholas Winton (Johnny Flynn) és bár úgy tervezi, csak néhány napig marad, az ott látott élmények hatására elképesztő dologba vág bele. 
A cselekmény megtörtént eseményeken alapul (melynek nem ez az első feldolgozása), Nicholas Winton több száz gyereket segített – angol vízummal – kijuttatni Prágából és talált nekik menedéket Angliában abbéli reményében, hogy a háború végeztével azok majd visszatérhetnek szülőhelyükre. A kiváló szervezőkészséggel és hatalmas munkabírással megáldott férfi önzetlenül szervezte meg a legnagyobb körültekintéssel a mentőakciót, melyhez pénzt és támogatókat szerzett. Az egyre erősebb német befolyás mellett a saját életét is kockáztatva nyerte el a menekültek és a helyi segítők bizalmát és vívta ki elismerésüket. 
Évtizedekkel később szabadulna ezektől az emlékektől, de ez egyáltalán nem könnyű, ezért úgy dönt, hogy a táska tartalmát olyanra bízza, aki képes azt értékelni és megbecsülni. A teljes történet megismeréséhez, azonban rá is szükség van és az idős férfi végül a nyilvánosság elé áll, miközben két dolog foglalkoztatja igazán: mi lett a megmentett gyerekekkel azóta és mit kellett volna tennie azért, hogy még többet mentsen meg. A történet által egy olyan embert ismerhetünk meg, aki becsülettel végig dolgozta az életét és mindig gondoskodott a családjáról, miközben a világ mit sem tudott arról, milyen fantasztikus tettet vitt véghez.
Anthony Hopkins a kisujjából kirázza a karaktert, aki ahelyett, hogy élvezné a reflektorfényt, sokkal inkább azért ostorozza magát, hogy bárcsak többet tehetett volna. Az Egy élet nem újítja meg a műfajt, hanem a már jól megszokott BBC alkotás, ahol a néző minden egyes elhullajtott könnycseppjét patikamérlegen mérik. Az térbeli és időbeli váltásoknak, a feszültségnek, a drámának, az akciónak, a humornak megvan a maga pontos helye és ideje, a színészi játék, a dialógusok, a vágás, a fényképezés és a zene is úgy van adagolva és megcsinálva, ahogy azt kell.
Az ember ne is akarjon többre vagy másra vágyni, mert az Egy élet küldetése, hogy biztonságosan és megbízhatóan nyújtsa a szórakozás örömét egy nehéz és komoly témában, éppen ezért nem is kísérletezik, nem sokkol, csak szépen elmesél egy megható történetet a múltból. Nem lehet rá haragudni, mert nem feltétlenül kell a II. világháború borzalmait és az emberek helytállását mindig gyomorszájba vágó módon bemutatni. 
