Mesterséges kegyelem (Mercy), rendezte: Timur Bekambetov, szereplők: Chris Pratt, Rebecca Ferguson, Kali Reis, Annabelle Wallis, Chris Sullivan, amerikai sci-fi, 100 perc, 2026., 16 éven aluliaknak nem ajánlott!
Humán faktor
2029-ben a letartóztatott és gyilkosság elkövetésével megvádolt emberek sorsáról a mesterséges intelligencia dönt. Mikor a rendszer kidolgozásában részt vevő nyomozót vádolják meg felesége megölésével, fordul a kocka. A még 2024-ben leforgatott, eredetileg R besorolást kapott filmet 2025 augusztusában tervezték bemutatni, a premierdátum végül átcsúszott erre az évre. A Mesterséges kegyelem szórakoztató és látványos film, de a mesterséges intelligencia témáját az újdonság ereje nélkül dolgozza fel. Az első reakciók a sárba döngölik, mi ennél valamivel megengedőbbek vagyunk, mert igazából jól elvoltunk. 
Los Angelesben 2029-re a hatalmas méreteket öltött bűnözést sikerül néhány olyan kerületre visszaszorítani, ahová épeszű ember be nem tenné a lábát. Mivel a városlakók a bűnözéssel erősen fertőzött területeken kívül sem érezhetik teljes biztonságban magukat, bevezetik a Mercy Bíróságot, ahol a letartóztatottak sorsáról a mesterséges intelligencia dönt. Amennyiben a vádlott nem tudja kellő (százalékos) mértékben bizonyítani ártatlanságát a mindössze 90 perces tárgyalás alatt, a mesterséges intelligencia kimondja és végre is hajtja a halálos ítéletet.
Eddig 18-an jutottak erre a sorsra, azonban most a rendszer kidolgozásában résztvevő, komoly szakmai múlttal bíró, erkölcsileg feddhetetlen nyomozó ül 19-ikként a vádlottak székében, akit felesége megölésével vádolnak. Ártatlansága bizonyításához Chris Ravennek (Chris Pratt) minden a rendelkezésére áll, adatbázisokhoz, térfigyelő kamerák felvételeihez fér hozzá, valamint a kommunikációs eszközök minden információjához (ezek feltöltése mindenki számára kötelező). Maddox bíró (Rebecca Ferguson) a rideg tények alapján, megérzések, érzelmek és elfogultság nélkül teszi a dolgát, az idő pedig vészesen fogy. 
Szép új világ. Adatainkkal való kereskedéshez mi magunk járulunk hozzá, amikor elolvasás nélkül ikszelgetjük az apróbetűs részeket. Mindent tudnak rólunk, kereséseinket, vásárlásainkat, az általunk leggyakrabban felkeresett oldalakat kigyűjtik, elemzik, statisztikákat készítenek belőle és a „felhasználói élmény fokozása érdekében” célzott megkereséseket és ajánlatokat kapunk. Sokszor úgy érezzük, elég csak gondolni valamire, vagy kiejteni valamit és már jönnek is az emailek és reklámok, hogy kedves X. Y.!. Meg sem fordul a fejünkben, hogy pont fordítva történt, azért foglalkoztat minket valami, mert azt akarják, hogy foglalkoztasson.
Amikor elmegyünk egy eseményre, kiállításra, fesztiválra, koncertre, tudomásul vesszük, hogy felvétel készül rólunk, mozgásunkat, helyadatainkat az okos kütyük folyamatosan gyűjtik és továbbítják. A film – természetesen – nem tudományos alapossággal készült, ezt senki nem várhatja el egy szórakoztatóipari termékről. Nincs esik benne szó a szabad akaratról, a személyiségi jogokról, az adatok kezeléséről és az azokkal való visszaélésekről, harmadik személynek való kiadásáról, mint ahogy arról sem, milyen veszélyekkel jár, ha minden téren a mesterséges intelligenciára bízzuk magunkat. Ezek a kétségek a nézőben merülnek fel a tárgyalás során. A téma tehát fontos és aktuális, de a cél nem a gondolatébresztés és a figyelemfelhívás, hanem a szórakoztatás. Habitus kérdése, hogy egy nézőt mennyire lehet szórakoztatni a rideg valósággal és a nem túl szívderítő jövőképpel. 
Nyomozónknak éppenséggel jól jön, hogy másodpercre pontosan visszakereshető minden, beszélgetések, üzenetváltások, kamerafelvételek, videók, közösségi média megosztások, kimenő és bejövő hívások, helyadatok stb. Ugyanakkor minden éremnek két oldala van, ezek az információk ellene is felhasználhatóak. Le kell tehát nyugodnia és minden nyomozói tapasztalatát, megérzését latba véve a saját ártatlansága bizonyítására, a mesterséges intelligencia meggyőzésére kell fordítania a megszerzett információkat és mindent, amire a gyilkosság napjáról emlékszik (részegsége miatt ez egyébként nem túl sok).
Maddox bíró, azaz a mesterséges intelligencia a rendelkezésére álló adatokból, kizárólag logikai úton dönt a tények és a jogszabályok alapján. Számára teljesen közömbös a nyomozó személye, oszt, szoroz, statisztikákat készít, százalékokat, esélyeket számol. A mesterséges intelligencia azonban nem csak a neten található információkból képes következtetéseket levonni, hanem fejlődik és tanul. Amennyiben a tárgyalás (azaz a beszélgetés) során a nyomozó képes ezt kihasználni, élve kerülhet ki a dologból. Stratégiát kell váltania és az érzelmein felülkerekedve fel kell építenie a nyomozást mozzanatról mozzanatra, hogy kiderüljön az igazság és persze kizárja magát, mint elkövetőt. A mesterséges intelligenciát ugyanis különösebben nem érdekli, hogy Chris Raven amúgy jó ember és jó nyomozó, a közösség elismert és megbecsült tagja. 
A tárgyalás alatt kirajzolódik egy gyilkossági ügy is, annak minden előzményével, körülményével és az elkövető motivációjával. Ezzel a film nem a klasszikus krimik idővonalát és felépítését követi, hanem éppen fordítva, a vádból fejti vissza magát a bűncselekményt és az elkövető személyét, miközben a vádlott maga is egy tapasztalt nyomozó, aki ráadásul részt vett az ítélkezési rendszer kidolgozásában….
A Mesterséges kegyelem a mesterséges intelligencia látszólag kikezdhetetlen, érzelmeket nélkülöző logikáját ütközteti a gyilkossággal megvádolt nyomozó személyes tragédiájával, megérzéseivel és sokéves szakmai tapasztalatával. A mozivásznon a Különvélemény és a Dredd bíró történetét a Keresés és az Eltűnt stílusában kapjuk meg melynek során Raven és Maddox szellemi csatája egy sci-fibe ágyazott „tárgyalótermi” drámából megy át krimibe.
A végeredmény az a fajta film, amiből az alkotók éppen csak annyit hoztak ki, ami egy szórakoztató és látványos mozihoz feltétlenül szükséges és igazából a néző fejében dől el, hogy a mesterséges intelligenciához fűződő viszonyának – és a témát feldolgozó filmekkel kapcsolatos elvárásainak – megfelelően milyen magasra helyezi azon a bizonyos polcon. 
