Primetime – Vadászidő – kritika


primetimePrimetime – Vadászidő (Primetime), rendezte: Lance Oppenheim, szereplők: Robert Pattinson, Merritt Wever, Skyler Gisondo, Matthew Maher, Phoebe Bridgers, amerikai thriller, 109 perc, 2026., korhatár: 18 év

Schrödinger ragadozói

A Primetime – Vadászidő egy a 2000-es években játszódó reality tévéműsorról szól, de alapvetően az eddig dokumentumfilmben utazó Lance Oppenheim egyik kedvenc témáját boncolgatja: mi marad a valóságból akkor, ha azt megfigyeljük, rögzítjük és tálaljuk? A film egyedi képi világgal, kiváló színészi alakításokkal és pimasz megoldásokkal dolgozik. Megosztó lehet, de mi szerettük.primetime 5A 2000-es évek Amerikájában vagyunk: vége a Jóbarátoknak, nem nézik már a Seinfieldet, a fiaikat Afganisztánba küldték, hogy a politikai újságírók egyenesben importálhassák a háború képeit. De van, aki otthon maradt, hogy ott keresse az USA ellenségét. A To Catch a Predator egy 2004-2007 között futó reality tévéműsor, amiben magukat gyereknek kiadó beépített emberek lepleznek le pedofilokat. Kibérelt ház, 50 kamera, hatalmas stáb és szembesítés, majd megtorlás vár a sötétben bujkáló ragadozókra. A műsorvezetője Chris Hansen (Robert Pattinson), a producere Andie Bender (Merritt Wever), a csalikat pedig Matthew Maher, Skyler Gisondo és Phoebe Bridgers játssza. Nagyjából ők öten azok, akiknek a sorozat utolsó időszakában meghatározó szerepük van abban, hogy az igazságnak milyen valóságát láthatják a tévénézők.primetime 2Az elmélet szerint Schrödinger macskájáról csak akkor derül ki, hogy élő-e vagy halott, ha megfigyeljük. Ebben a világban a pedofilok is csak akkor lepleződnek le, ha belépnek a bekamerázott házba. Mert, ha nem, az internet sötét bugyraiban vadászhatnak tovább észrevétlenül. Hiszen csak abból lesz ügy, ami a tévébe kerül. Visszatérve a macskára és Schrödingerre: sok tudós nem foglalkozik ezzel az elmélettel, hiszen egy semleges kamera végig megfigyelheti a dobozban a macskát. Ahogy filmnézőként mi is a valóságshow készítőit, és ezzel kiderülhet róluk, hogy ők is ragadozók a saját életterükben. Megmutatta a kamera, tehát igaz. Igaz?primetime 4Lance Oppenheim fantasztikusan furcsa és elidegenítő filmje nem feltétlenül okos, jobban mondva a film kimondottan okos, de a teljesebb megértése talán könnyebb úgy, ha a nézőnek van valamennyi tájékozottsága. Vagy csak saját élményként megvan neki a 2000-es évek. Még a legelején van benne pl. egy olyan jelenet, ahol az egyik kiskorút játszó beépített színész gyakorol, miközben bevágják Billy Bob Thorntont, aki egy talkshowban Daniel Day-Lewist utánozza A bal lábamból. És mivel az eredeti műsor 50 kamerás káoszát használja a rendező, egyébként sem könnyű eldönteni, hogy ki van bent, és ki van kint. Vizuálisan viszont mégis egységes az egész, bármennyire is önellentmondásnak is hangzik ez. (Egy kompakt 2000-es évek élménycsomag mintegy mellékesen.)primetime 3A film stílusát lehet nagyon kedvelni (mi ez utóbbiak közé tartozunk), de lehet nagyon nem kedvelni is (azt is meg tudjuk érteni). Mert azon túl, hogy folyamatosan figyelemre késztet, szemtelen és szabálytalan is. De üde és szórakoztató is tud lenni, felülemelkedve az egyébként elég sötét történeten. Mindezt pedig képekben elrejtve, filmes megoldásokkal teszi. A beharangozót Robert Pattinson kiemelkedő színészi alakítására húzták fel, amit nem is vitatnánk, de a filmnek rajta kívül még két legalább olyan fontos szereplője van: Merritt Wever suttogó hangján előadott kérései, aminek senki sem tud ellenállni, és a látszólag bűbájos akarnoksága annyira természetesnek hat, hogy külön figyelni kell rá, ha rá akarunk csodálkozni. Skyler Gisondo pedig az újonc, és nagyreményű színészfiú szerepében a szemünk előtt hasonul meg, és próbál felállni a helyzetből. A rendező mégsem hozza olyan közel a karaktereket, hogy igazán aggódni kelljen értük, hiszen mi csak a szenvtelen megfigyelők vagyunk a kamera túloldalán.

A filmbeli Chris Hansen azt mondja a történet mélypontján: régen minden civilizált városban volt egy pellengér (=szégyenfa, szégyenoszlop). Most minden otthonban ott van egy tévékészülék, és én benne vagyok. Benne van, és mi nem kapcsolunk el azóta sem. Habár innen nézve azok még a boldog békeidők voltak.75

 

Hozzászólások

hozzászólás

Előző cikk Őrületben nem lesz hiány, itt a Jégkorszak: Forráspont előzetese
This is the most recent story.