|
|
Biztos, hogy nem fogom megvédeni, mindössze megérteni próbálom. Addig eljutottam, hogy a lenőtt(nek kinéző) haj, a megkérdőjelezett nemiség (ez is milyen szemérmes megfogalmazás már: pöcse van a menyasszonynak!) meg a többi trash valójában precízen kidolgozott, tudatos show-elem. Csak azt nem értem, miért változik az esztétikai megítélése valaminek, ha időközben kiderül, ő valójában ezt direkt így akarta. Mint a durcás kismalac, amikor pofára esik a biciklivel („kuss, én így szállok le”)? Tarantino és a Grindhouse? Kacsintunk a szemétdombra? És egyébként is, ha a Kiszel Tünde-poénok a kereskedelmi adók hajnala óta arra épülnek, hogy a szemöldökéből össze lehetne gereblyézni egy farkaskutyát, akkor ugyanez mitől lett menő Lady Gagától?
Időnként, ha valami annyira cefet, hogy az már szemet szúr, fizetett gondolkodók egy unatkozó csoportja elkezd gyanakodni, hogy akkor itt talán mégiscsak valami átverés van, és ez valami itt mondani akar valamit. (Állvakarás, összehúzott szemöldök.) És rögtön egzisztencialista filozófiát vizionálnak a húskosztümben. Rah rah ah ah ah roma roma ma gaga ooh la la. Nagyon kérem, hogy ebben ne keressük Heideggert, mert nincs benne.
Ha a látvány így elviszi a balhét, akkor ott tényleg érdemes megvizsgálni, hányadán állunk amúgy zeneileg, ha már Lady Gagát az MTV-n látni, nem a National Geographicon, még ha ott jobban el tudnám is képzelni. Itt érdemes felemlegetni, hogy miután egy 11 éves gyerek egy szál zongorán előadva a Paparazzit leénekelte őt a YouTube-ról, ő is muszájnak érezte, hogy unplugged keretek között mutassa meg a hangját, semmi szikrázó mellek, semmi obszcenitás, éneklés a la natúr. Tényleg nem lett rossz. Felmerült a kérdés, hogy ha erre képes, akkor minek csinálja ezt a mutatványos szart? És van válasz is: mert ebben a zajban extrém módon tudja csak magára irányítani a figyelmet. Erről szól végeredményben az egész, ami nem kevés, de ne is misztifikáljuk túl.
Elindult a Hetedik sor hírlevele! Iratkozz fel, hogy arról is értesülj, amit a blogon nem jelenítünk meg! Bővebben a szolgáltatásról ide kattintva>>
Nem csak, hogy negatívan álltál a témához, de tévedése(i)d is van(nak):
“egy 11 éves gyerek egy szál zongorán előadva a Paparazzit leénekelte őt a YouTube-ról” egyrészt nem énekelte le, másrészt nem ekkor kezdett el Gaga ilyen “stílusban” is szerepelni. És nem, nem csak így tudja magára írányítani a figyelmet. A popzene a show elemekről is szól, tessék már elfogadni végre. Hogy jön ide Kiszel Tünde, te jóatyaúristen… Maradj inkább a filmeknél, Zsollancs.
minden érv érdekel. a “nincs igazad” az nem érv. köszöntem.
Én is egy picit érzelemvezéreltnek tartom ezt a bejegyzést Zsollancs, ami inkább odamond, mint elemez. Abban egyetértek, hogy a csajnak (24 éves) vannak olyan eszközei, amivel direktben és tudatosan manipulál, de aki egy kicsit is követi a produkcióit (klipek, TV show-k, akusztikus rádiófelvételek, szabadságjogi megmozdulások és backstage performanszok – küldjek szemelvényeket?), az nem mondhatja, hogy az egész megtervezett celebeskedés. Gaga megjárta a maga útját a sikerig, kezdetben másoknak írt dalokat és bizony felsült azzal, hogy csak a zenei tehetségét villogtatta. Fogta és hozzácsapott egy adagot saját dacos extremitásából, és bedobta a közösbe. És működik a dolog. Nálam is, meg még sokaknál. Lehet nem érteni, lehet nem szeretni, de átlagosnak vagy közhelyesnek (kiszelesnek) titulálni azért kicsit (nagyon) szemellenzős hozzáállás.
sehol nem írom hogy átlagos/közhelyes, ellenben igen, hogy erre a parádéra van szüksége hogy magára irányítsa a figyelmet. és semmilyen szabadságjogi megnyilvánulástól nem lesznek jók a számai mert a kettőnek nincs köze egymáshoz.
még jó, hogy “lehet nem érteni”, ezt is írtam, hoyg szeretném megérteni, eddig nem sokat segítettek a rajongók
Oké, akkor nézzük:
– Zenéről nehéz vitatkozni, de mint már azt megosztottam véled valahol, nekem tetszik. Jelenleg, a saját szubjektiv véleményem alapján, a valódi popzene élvonalába tartoznak a számai, amik dallamosak, táncolhatóak, a Speechless pedig még líraiságban is felveszi a versenyt más balladákkal.
– A klipjei egytől-egyig izgalmasak, provokatívak és rettentően jól vegyítik az művészettörténet stílusjegyeit, a provokatív képi világgal és a filmes hangulattal. Minden kockája egyfajta stílus-orgia, amit sokszor képes vagy megnézni, és mindig találsz benne új utalást.
– Az hogy te a manipuláció és kivagyiság témakörébe sorolod a kiállását a melegekért (mondjuk pl. az US Army politikája ellen), az megint szubjektív. Számomra egyértelműen érték, ahogy előadja John Lennon Imagine-jét saját üzenetével egy ilyen rendezvényen, és én őszintének érzem a kijelentéseit nem pedig megjátszottnak. Hisz benne, és ezáltal hiteles lesz számomra.
– Megannyi videó található a Youtube-on, ahol saját illetve mások számait adja elő egy szál zongorával. Mind játéka, mind a hozzáadott variációk, mind a hangjának a játéka számomra egyértelműen bizonyítja tehetségét, ami ismét csak a hitelességét növeli számomra.
– A koncertje minden tekintetben az élvonalat képviselte. Nem kevés koncert tapasztalattal a hátam mögött (Peter Gabrieltől, Chicane-en keresztül egészen a Faith No More-ig) állítom, hogy kitett magárért, és a közönsége nem érezte kidobott pénznek a jegyárat.
Mindig is azon a véleményen voltam akár filmekről van szó, akár másról, hogy az igazán megosztó alkotások az legértékesebbek, mert valami olyat tartalmaznak, ami mindenkiből kivált valamit (rajongást vagy gyűlöletet). Nekem is van jó néhány példám, ahol a nem értő, elutasító oldalon állok (pl: Taxidermia), de ennél a csajnál, egyértelműen érzem és értem az értéket. Egyedi, lendületes és különlegessé teszi, hogy át tudta ütni napjaink igencsak megemelkedett ingerküszöbét lényével és munkájával. Nem állítom, hogy minden területen érett, és hogy nem kéne kirúgni az előzenekarát pl., de hatalmas potenciál van benne, és egyáltalán nem véletlen az a pozíció amit most betölt a művészvilágban.
Próbáltam érthető és szemléletes lenni. Talán összejött. Most te jössz: Kérdezz!
oké 2 kérdés,
– hol olvastad tőlem, hogy “a manipuláció és kivagyiság témakörébe sorolom a kiállását a melegekért “; dude, egyre ijesztőbb, miket költötök hozzá a cikkemhez :-O
– azt konkrétan leírtam, hogy amikor unplugged énekel, az tényleg nem rossz, akkor itt erről miért kell engem győzködni?
egyébként igen, érthető voltál és szemléletes, ahogy tőled el is várom 😛
Bocs, ha félreértettelek, vagy máshogy magyaráztam azt amit írtál!
Egyébként köszi!
Itt még faragtam rajta kicsit:
keepsayin.blogspot.com/2010/11/outbox-vol-5-gaga.html
😉
de jó, ez mi ez? nem copy-paste-elted a szöveget, ugye, hanem beszipkázza? :-O
blogvagymi
nem – csak – kopipészt 😉
na látod, így születnek a ladygagák, annyira egyszerű hogy rögtön azt hittem vmi szofisztikált programmal jeleníted meg posztként magadnál a kommenteket :-))))
[…] Dave Gahan le sem lassított a hetedik sor előtt. Yann Tiersen zsenije előtt tisztelegtünk, míg Lady GaGa -t […]