
A multimilliomos, jóképű playboy, kivételes tehetség korai távozása kapcsán, csupán addig cikkeznek a sors kegyetlenségéről, míg meg nem érkezik az első toxikológiai eredmény. Miután leközlik, hogy a számos tabletta, kábítószer és alkohol mellett vért is kimutattak szervezetében, azon nyomban feltűnnek a végzetes napig szüntelenül aggódó barátok, kik telesírják a médiát a pótolhatatlan veszteségről, majd elbizonytalanodnak, mikor szeretett cimborájuk középső nevét kérdezi tőlük a műsorvezető.
A tragikus eseményt követő héten a sztár gyászoló családja váratlanul ötszörösére duzzad. Férfi-női szeretők tucatjai lobogtatnak homályos közös fotókat, különböző kontinensekről hoznak még beszélni sem tudó zabigyereket.
A temetés közvetítési jogát az összes vezető csatornának eladják, az ismétlést már üdítő és chips reklámokkal tarkítva sugározzák.
A könnyező kritikusok saját halottjuknak tekintik, ezért szakmai öröksége abban a pillanatban megkérdőjeleződik.
A végrendelet felolvasása után a zokogó rokonság száma viharos sebességgel csökken tíz alá, mikor kiderül minden vagyonát egy kutyamenhelyre hagyta.
A legenda kiépítésére forgatókönyvíró csapatot szerződtetnek. A halála előtt egy főzőműsorban elhangzott mondatáról: „Mennyei!” – bebizonyítják, már akkor kacérkodott az öngyilkosság gondolatával.
Illuminált állapotban ismerősei üzenetrögzítőin hagyott mondataiból hangoskönyvet állítanak össze, az éttermekben szalvétákra rajzolt skicceiből kiállítást rendeznek.
Egy tíz évvel korábbi alakításáért posztumusz Oscarra jelölik, és még abban az évben elkezdenek róla forgatni egy doku és egy mozifilmet.
Általános iskolai osztálytársa Elvette az uzsonnámat címmel botránykönyvet jelentett meg róla, míg egyetemi szerelme anno neki írt verseivel turnézik. A sztár a szívekben egy darabig, ám a pénztárcákban örökké él.
Graham Chapmant gyászoló Monty Python tagok


No Comment