A hang ereje (One Chance), rendező: David Frankel, szereplők: James Corden, Alexandra Roach, Julie Walters, Colm Meaney, Mackenzie Crook, angol-amerikai életrajzi film, 103 perc, 2013. (12)
A walesi és a bárdolatlanok
Egy film, amiből megtudjuk, hogy Pavarotti egy seggfej. Paul Potts igaznak tűnő története.
Eddig 121 millióan látták, ahogy a 37 éves pufi, félénk, törött fogú fickó kiáll a brit tehetségkutató színpadára és elénekli a Nessun Dorma-t, csak mert az a legnehezebb. Paul Potts története mesébe illő, ezért senkit ne lepjen meg, hogy mesét csináltak belőle.
David Frankel neve egész jól cseng ezen a téren. A készítők nem vállaltak túl nagy kockázatot, emiatt kár is lenne haragudni rájuk. A végkifejletet nagyjából mindenki előtt ismert, aki pedig a részletekre kíváncsi, azt a bulvársajtó maradéktalanul kiszolgálja. Ahhoz sem kell agysebésznek lennünk, hogy kizárólag a videó alapján vonjuk le a következtetést, sokakkal ellentétben Paul Potts nem a válogató előtt két héttel kezdett el énektanárhoz járni, ugyanakkor szerénységének valódi oka van.
Ha már mese. A történet szerint a vitéz mobiltelefon-árus legény elindul világot látni, hogy Velencébe eljutva megküzdjön a gonosz Pavarottival, de elbukik. Gyerekkorától fogva folyamatosan próbálkozik, miközben veszélyek sora leselkedik rá, biciklilánc, vascső, vakbélgyulladás, pajzsmirigy probléma, bordatörés és hasonlók. Botlásait ellenfelei minden alkalommal megünneplik. Belőlük nincs hiány, zene iránti rajongását egykori diáktársai felnőtt fejjel sem nézik jó szemmel, de melós apja is azt szeretné, ha fiának rendes munkája lenne. Ő azonban mindig feláll, elszántsága sokakból elismerést vált ki, barátokra, támogatókra lel és még az igaz szerelem is rátalál. A film eredeti címe One Chance, ugyanez olvasható Paul Potts első lemezének borítóján. Az élet azonban nem csak egy esélyt ad számára, megannyi kudarc ellenére édesanyja, szerelme, főnöke és az amatőr operatársulat tagjai mindvégig hisznek benne. Onnantól kezdve, hogy elkezd saját magában hinni, már van esélye a sikerre és elég bátorsága ahhoz, hogy kiálljon a zsűri és nagyközönség elé a színpadra. A Britain’s Got Talent valószínűleg az utolsó lehetőség az életében a megmérettetésre.
Nem meglepő módon a film pont attól működik, hogy meseszerű. A szereplők, a helyszínek, a cselekmény, minden. Egy idealizált, a jóízlés határain belül mézes-mázos világban szurkolunk a ma már híres és gazdag operaénekesnek, akit James Corden nagyon szerethető módon jelenít meg. A szülőkön (Julie Walters és Colm Meany) és a mobiltelefon üzlet vezetőjén (Mackenzie Crook) kívül feltétlenül meg kell említeni a barátnőt, később feleséget alakító Alexandra Roachot, aki méltó partnere Cordennek és reméljük, sokszor fogjuk még látni. A hang ereje egy vicces, szórakoztató és bájos alkotás, rajongóknak kötelező, emellett csajos estékhez és első randihoz ajánlott. A film egyik producere Simon Cowell. Felkészül Susan Boyle.