Nemrég olvastam valahol, hogy hamarosan eltűnhetnek a tűzlépcsők New Yorkból. Igazából nem kéne, hogy érdekeljen a dolog, de rájöttem, hogy szegényebb lesz nélkülük a világ. Mármint a filmvilág. Nem voltak mindig tűzlépcsők, a korai feltalálók megelégedtek azzal, hogy tűz esetén az utazó üzletemberek egy hordozható készülék segítségével leereszkedhettek az ablakon keresztül az utcára, lehetőleg sérülés nélkül. Hogy végül hányan éltek ezzel a lehetőséggel, azt sajnos nem tudom. A múlt század elején a nagy építkezéseknél a tűzlépcső (vagy létra, legtöbbször erkéllyel kombinálva, ezen tényleg nem fogunk összeveszni) látszott a legkézenfekvőbb megoldásnak, egyrészt olcsó volt, másrészt minden különösebb hercehurca nélkül oda lehetett biggyeszteni az épület oldalához kívülről. Próbálkoztak tömlőkkel is, de ki szeretné magát úgy érezni, mintha egy fogkrémes tubusból nyomnák ki. Ezt a megoldást manapság az építési törmelék eltakarításánál használják, de ilyenben menekült Petra, Yuli és a japán miniszter a Taxi 2-ben, vagy Franck a Transzban.
Korai darab a Botrány az operában (1935). Ebben a komédiában a Marx fivérek használják a tűzlépcsőt.
Az emlékek szerenádjában (1941) Irene Dunne és Cary Grant ácsingóznak az erkélyen. Utóbbit Oscarra jelölték a szerepért.
Cornell Woolrich 1947-es The Boy Cried Murder című elbeszélése alapján készült The Window (1949), amit a legjobb vágásért Oscarra jelöltek. Egy kisfiú a fülledt nyári éjszakában a tűzlépcsőn ülve egy gyilkosság szemtanúja lesz, de senki nem hisz neki.
Ugyanezen az elbeszélésen alapul Alfred Hitchcock Hátsó ablak (1954) című alkotása is, amit 4 Oscarra jelöltek (rendezés, forgatókönyv, fényképezés, hang).
Humprey Bogart egy tűzlétrán menekül a Sötét átjáróban (1947).
Az Üvegfigurák (1950) Tenessee Williams színdarabja alapján készült, 1973-ban Katharine Hepburn és Sam Waterston, míg az 1987-es feldolgozásban Joanne Woodwardot, John Malkovichot és Karen Allent láthatjuk.
Az idegenek a vonatonban (1951) Farley Granger ezen próbál kereket oldalni a zsaruk elől.
Az orvlövész (1952) főhősének is kedvenc tartózkodási helye a tűzlépcső.
Elia Kazan Rakpartonjában (1954) Marlon Brando és Eva Marie Sant is így menekülnek. A film 8 Oscart nyert, köztük Kazan, Brando és Saint is.
A Van, aki forrón szeretiben (1959) is van ilyen jelenet. A film a jelmezért kapott Oscart.
A Rómeó és Júlia erkélyjelenete a 10 Oscart (a 11. lejölést a forgatókönyvért kapta, minden mást megnyert) elnyerő West Side Storyban (1961) köszön vissza.
Audrey Hepburn gyakran találja magát a tűzlépcsőn gitárral a kezében, az Álom luxuskivitelben (1961) című filmben, amiért Oscar-jelölést is kapott. A Breakfast at Tiffany’s (mert sokan így ismerjük) végül 2 Oscart nyert (legjobb eredeti filmzene, legjobb eredeti dal).
A Bolond, bolond világban (1963) egy tűzlétra jut szerephez. A filmnek a hangért ítélték oda az Oscart, további öt kategóriában jelölték, többek között a Budapesten született Ernest Laszlo operatőrt a legjobb fényképezésért.
Doris Day a Caprice-ban (1967) lóg egy tűzlépcsőn.
A The Stone Killerben (1973) Charles Bronson egy tűzlépcsőn számol le ellenfelével. A moziplakáton is ez a jelenet látható.
Eddie Murphy Akeem hercegként érkezik Brooklynba. Az Amerikába jöttem (1988) 2 Oscar-jelölést kapott (jelmez, smink).
A micsoda nőben (1990) Richard Gere itt vall szerelmet Julia Robertsnek, akit ezért az alakításért Oscar-díjra jelöltek.
A hollóban (1994) Brandon Lee itt közlekedik.
A Zsebtolvaj (1953), az Egy kosaras naplója (1995) és A szívem érted rapes (2001) sok jelenetében vannak jelen a tűzlépcsők.
Robert Rodriguez Volt egyszer egy Mexikójában (2003) is ezen lógnak a szereplők.
A 2012-es Frances Ha főszereplő-rendezője, Greta Gerwig és barátnője, Mickey Sumner (igen, Sting lánya) is gyakran ülnek ide ki (ki)beszélgetni. Golden Globe-jelölés járt érte.
És végül ne felejtsük el Ross és Joey bénázását a Jóbarátokban (1994-2004).
A fentiekből is látszik, hogy a tűzlépcső fontos kelléke az amerikai filmeknek és még szerencsét is hoz.
