Egy tökéletes nap (A Perfect Day); rendező: Fernando León de Aranoa; főszereplők: Benicio Del Toro, Tim Robbins, Mélanie Thierry, Fedja Stukan, Olga Kurylenko, Eldar Residovic; spanyol háborús dráma; 106 perc; 2015 (12)
Kötelet nekik!
Háború idején sok olyan dolog lehet, amiben hiányt szenvednek az emberek: nehéz hozzájutni az olyan alapvető dolgokhoz, mint az élelem, a víz, ruhák vagy a gyógyszerek. Fernando León de Aranoa filmjében mindössze egy kötélre lenne szüksége a főszereplőknek, de az is hiánycikk.
A kilencvenes években járunk, a délszláv háború vége felé, még előfordulnak gaztettek, például egy kövér ember meggyilkolása és kútba dobása – a kút mélyén, a vízben lebegő hulla ráadásul még jobban felpuffad, és nem könnyű kiemelni. Egy nemzetközi segélyszervezet dolgozói megpróbálják kiemelni a holttestet, az erre a célra használt kötél azonban elszakad. A szárazság sújtotta területen fontos lenne egy használható kút, ezért is kulcsfontosságú az ivóvíz megtisztítása, a Puerto Rico-i Mambru (Benicio Del Toro) és társai azonban diplomáciai bürokráciába ütköznek. A néhai Jugoszláviában állomásozó hadtest számára nem létfontosságú a kút megtisztítása, ezért a segélymunkások önműködő üzemmódba lépnek. Eltökélt céljuk, hogy kiemeljék a holttestet, amihez csak egy erős kötelet kell valahonnan szerezniük. Azt meg úgyis lehet bárhol találni. Ja, hogyne.
A film tulajdonképpen erről szól. Négy ember járja a hegyeket, és nem sikerül egy rohadt kötelet találniuk. Amikor meg végre nagy nehezen rálelnek egyre, akkor sem járnak sikerrel, mert a kötél vagy egy vérszomjas kutyán van, vagy egy letekerhetetlen zászlót erősít, de még a hegyi boltos sem hajlandó nekik kötelet eladni, pedig van az üzletében dögivel. Néha már bohózatjelleget ölt ez az egész kálvária, de azért Aranoa direktor mindig emlékeztet minket, hogy valójában hol és mikor járunk.
A háború borzalmai mellett a film az ENSZ bürokrácia kritikája is próbál lenni, csak az a baj, hogy a történet nem megy semerre. A karakterek nem eléggé izgalmasak, és ez még csak tetéződik egy túlságosan elnyújtott és nagyon rosszul pozicionált jelenetben, amikor is kb. 20 perccel a vége előtt a főhősök egy éjszaka erejéig a szabadban kénytelenek dekkolni. És akkor még nem is beszéltünk olyan húzásokról, mint hogy a potyautasként a főszereplőkkel tartó tízéves helyi kisfiú szinte hibátlanul beszél angolul. Az Egy tökéletes nap sajnos az a film, amire pár hónap, vagy akár pár hét múlva nemigen fogunk emlékezni, ami pedig a témáját illeti, a délszláv háborúról már készültek sokkal jobb filmek is.
