A király visszatér
Arthur király legendáját mindenki ismeri. A fiatal Arthur kihúzza a kőbe ragadt kardot, az Excaliburt, ezzel beteljesítve a próféciát, miszerint a kard birtokosa Anglia királya lesz. Ezek után a frissen királlyá avanzsált Arthur egy zászló alatt egyesíti országa népeit, magát a királyság legnemesebb harcosaival körülvéve megalapítja a kerekasztal lovagjait, majd elindul a Szent Grál felkutatására. Ezalatt a jó megküzd a gonosszal, lovagok kelnek szívük hölgyének védelmére, találkozunk varázslattal, ármánnyal és hősiességgel.
Ez persze csak egy kis ízelítő a színes mondavilágból, nem csoda tehát, hogy a filmvilág is előszeretettel merít belőle. A történet örökérvényűsége miatt mindig belebotlunk újabb és újabb feldolgozásokba, szinte a mozi megszületése óta kísér minket Arthur király és lovagjainak története.
Idén Guy Ritchie próbálkozik meg azzal, hogy újra a mozipénztárakhoz csábítson minket a már jól ismert történettel, felturbózott látvánnyal, ráadásul egy több részesre tervezett filmsorozat első etapjával, mert ugyebár ma már nincs blockbuster univerzumépítés és sorozatgyártás nélkül. Arra, hogy a Arthur király: A kard legendája címre keresztelt új feldolgozásnak sikerül-e megugrania a lécet még egy kicsit várnunk kell (Itthon május 11-én lesz a premier), de addig is vegyük szemügyre, hogy a jelentős termésből, mely filmeknek sikerült eddig helyet foglalnia az Arthur filmvilág kerekasztalánál.
A grandiózus – Excalibur
1981
1981-ben John Boorman rendező (Gyilkos túra, Remény és dicsőség) nem kis feladatot vállalt magára az Excaliburral, ugyanis a cél az Arthur mondakör átfogó megfilmesítése volt. A film az időben előrehaladva, kisebb nagyobb ugrásokkal mutatta be Arthur király életét és halálát, mindezt mágiával, akcióval és grandiózus látvánnyal párosítva olyan színészek előadásában, mint Helen Mirren, Nigel Terry, Liam Neeson vagy Patrick Stewart. A 11.000.000 dollárból készült alkotásnak hatalmas sikere lett a közönségnél, büdzséjének több mint háromszorosát hozta vissza. Ezen felül a filmet jelölték a legjobb operatőrnek járó díjra, Cannesban pedig Arany Pálmára és a Legjobb művészi megvalósítás díjára, ez utóbbit meg is nyerte. A film zenéjeként ráadásul Richard Wagner szerzeményeit használták fel.
A mesés – A kőbe szúrt kard (Sword in the Stone)
1963
Arthur király legendája bizony Disneyt is megihlette és milyen jó, hogy így történt! A kőbe szúrt kard a mesegyár egyik méltatlanul elfeledett klasszikusa, ami a fiatal Arthur (akit itt Wartnak hívnak) felnőtté és ezzel együtt királlyá cseperedését követi nyomon, mentora pedig ki más lehetne, mint Merlin. A történet szerint a varázsló különböző állatokká változtatva tanítja meg a fiatal Wartnak az élet nagy igazságait, mindezt szellemesen, dalolva, „diznisen”, azaz szívvel lélekkel teszi. Az eredeti mondakör itt inkább csak a körítést szolgáltatja és nem a konkrét cselekményt, ami végül is friss felüdülés a sok harccal és komolysággal teli film között, bár azért a szokásos Disney féle elvesztett szülők traumát itt sem ússzuk meg. Érdekesség, hogy ezt a filmet még maga Walt Disney felügyelte.
A romantikus – Az első lovag (First Knight)
1995
Két órás szerelmi háromszög a kilencvenes évek sármőrjeivel a főszerepben, Richard Gere Lancelotot, Sean Connery pedig Arthur király játssza, szerelmük tárgya Guinevere, a ma már inkább sorozatokban látható Julia Ormond. Sajnos hiába az illusztris szereplőgárda, a film kritikailag és pénzügyileg is bukta volt, de legalább kiemelte számunkra Arthurék történetének egy olyan szálát, amit a legtöbb film csak mellékesen mutatott be. A szereplők tökéletes eltalálása és a romantika középpontba helyezése miatt tehát így is viszonylag kellemes, szerelmes lovagtörténetnek lehetnek tanúi azok, akik egy ritkábban kidomborított szeletére kíváncsiak az Arthur legendáknak.
A humoros – Gyalog galopp (Monty Python and the Holy Grail)
1975
A világ egyik leghíresebb komikus gárdája? Pipa. Egy időtálló történet könnyfakasztóan humoros kiforgatása? Pipa. A mai napig idézett szállóigék? Pipa. Arthur király és nem túl dicső lovagjainak kalandos útja a Szent Grálért vérnyúllal, kar nélküli fekete lovaggal és „anarchoszindikalista” parasztokkal van kikövezve. És bár ha a mondákhoz hű feldolgozásra vágyunk, nem jó helyen keresgélünk, az biztos, hogy ha egy kiadós nevetésre van szükségünk, a Gyalog Galopp az egyik legjobb választás.
A realista – Artúr király (King Arthur)
2004
Számtalan varázslattal átszőtt és romantizált feldolgozás után adta magát az ötlet, hogy megismerjük Arthur király történetének realisztikusabb változatát is. 2004-ben Antoine Fuqua rendezésében Cliwe Owennel a címszerepben készült el ez a földhözragadtabb inkarnáció. Itt Arthur politikusi és hadvezéri oldalát emelték ki leginkább, de azért az elengedhetetlen karakterek itt is feltűntek. Merlin varázslóból hadvezérré változott, Guinevere Keira Knightley képében feltűnő harcos amazon lett, a kerekasztal lovagjai között pedig megtalálhatjuk Mads Mikkelsent, Ray Winstone-t és Hugh Dancy-t is.
A sorozat – Merlin kalandjai (Merlin)
2008 -2012
Ha egy mondakörben ennyi izgalmas történet van, adja magát az ötlet, hogy ne csak a nagyvásznon, de a tévéképernyőn is feldolgozzák a legendákat. A Merlin 2008 és 2012 között futva öt évadot élt meg, ezalatt bemutatva a fiatal varázsló kalandjait. Arthur csapongó és beképzelt hercegként, Guinivere egy városi kovács lányaként jelent meg. A sorozat, melynek szerves részét képezte a mágia, hamar közönség kedvencé vált és viszonylag nagy rajongótábort tudhat maga mögött.
A sort szinte a végtelenségig lehetne még folytatni, mivel az angol király és lovagjainak történeteit már több, mint száz éve követhetjük nyomon. Sok film nem fért fel a listára, de a kutakodni vágyók találhatnak a felsoroltakon kívül még némafilmet (Parsifal – 1904), francia művészfilmet (Lancelot, a tó lovagja – 1974), vagy blockbustert az ötvenes évekből a kor olyan sztárjaival, mint Ava Gardner (Knights of the Round Table – 1954). És akkor az Arthur mondakört csak épphogy érintő feldolgozásokról nem is esett szó, pedig volt itt Whoopy Goldberg, aki időgéppel ment a lovagkorba (A Knight in Camelot – 1998), na meg egy kölyök is járt már Arthur király udvarában (A Kid in King Arthur’s Court – 1995). Az, hogy a jövő mit tartogat számunkra, még titok, de egy biztos, Arthur királlyal, Lancelottal, Merlinnel és Guinivererel találkozunk még kis képernyőn, nagy vásznon, mesésen és realistán, reményeink szerint pedig minél kreatívabban és élvezetesebben.
