Cowboy Bebop – Csillagközi fejvadászok, Alkotó: Christopher Yost; Szereplők: John Cho, Mustafa Shakir, Daniella Pineda, Elena Satine, Alex Hassel
„Jó újra látni, Űrcowboy!”
Az eredeti Cowboy Bepop anime rajongói nem biztos, hogy elégedettek lesznek a Netflix feldolgozásával, de azért a helyzet messze nem reménytelen.
1999. áprilisában a hazai közönség első komolyabb, nagy volumenű és mainstream ismerkedését az anime műfajjal, a nyílt utcán, fejlövéssel kivégezték. Igen az ominózus Dragon Ball Z műsorsávok között való pakolászásról, majd a színről való lekerüléséről beszélek. Szerencsére az anime és a manga valamikor a 2000-es években kezdett komolyabban begyűrűzni kicsiny országunkba, ilyen-olyan forrásokból és az internet robbanásszerű terjedésével néhány éven belül már bárki elérhette ezeket az igencsak terebélyes és érdekes médiumokat. A harmincasokra legalábbis biztos, hogy igazak a fent leírt sorok, természetesen voltak előzmények és egy csomóan már a jelenlegi kánaánban ismerkedtek a japán kultúra ezen ágaival, de ez semmit nem von le a megismerés izgalmából.
Maradjunk is a 90-es évek végénél, vagyis egészen pontosan 1998-ban, amikor is egy Cowboy Bebop nevű anime debütált, olyan, mára szintén kultikus státuszba került címek mellett, mint a Serial Experiments Lain, a Trigun, vagy az Initial D: First Stage. Mondhatni nem volt éppen egyszerű dolog ebben az igen erős mezőnyben maradandót alkotni, ennek ellenére a készítők egy olyan magnum opust tettek le az asztalra, ami sok éven keresztül adott inspirációt és szamárvezetőt még a n agyköltségvetésű mozis sci-fi filmeknek is. A sorozat egy olyan pofátlanul jól kitalált és megalkotott jövőképet vetít elénk, melyben minden egyes apróság tökéletesen épül a másikra, ezáltal egy olyan keretet adva, az amúgy nagyon szórakoztató űrcowboy főszálnak és a romantikus mellék szállnak, amitől a mai napig emberek milliói őrülnek meg kicsiny világunkban.
Persze a Netflix-nél is tudják, hogy a mai napig számtalan rajongó epedezik valamilyen folytatásért, esetleg rebootért, ezért vették a fáradtságot és egy élőszereplős sorozat formájában le is tették a streaming platfrom asztalára, hogy kedvünkre csipegethessünk belőle. A végeredmény pedig egy könnyed és élvezhető sorozat, ami nem akar túl sokat, csak a maga módján szórakoztatni a nagyérdeműt, kellemes perceket biztosítva az anime rajongóinak és a teljesen új nézőknek egyaránt. Mert habár sok kreativitás nem kellett a meglévő epizódok „újraírásához” az elegy mégis inkább egyfajta légies szappanoperára hajaz, mint egy kőkemény westernre. Ezt azonban nem rónám fel hibának, még akkor sem, ha én személy szerint inkább abba az irányba mentem volna el és túlzásnak érzem a „Julia” szál ilyen mértékű szerepét. Ez a könnyedség viszont kell az új nézők bevonzásához és a mai, megváltozott fogyasztói igények kielégítéséhez.
A Csillagközi fejvadászok története szerint a nem olyan távol jövőben, a naprendszer kiterjedt kolonizálása után járunk. Főhőseink, két fejvadász, név szerint Spike Spiegel és Jet Black a végtelen űrt járják Bebop nevű hajójukkal, hogy a bolygóközi söpredéket vérdíj fejében a megfelelő helyre juttassák. Nem sokkal később egy csinos, ámde megveszekedett nőszeméllyel, Faye Valentine-nal egészül ki a csapat. Azonban ahhoz, hogy a drámafaktor a magasban legyen Spike-ot kísérteni kezdi a Szindikátusban eltöltött bérgyilkosi múltja és szerelme, Jet a tönkre ment házasságával és a kislánya hiányával, míg Faye a hosszúra nyúlt hibernálása okozta amnéziával küzd. Ezekkel az egyes karakterek sorsát feldolgozó bonyodalmakkal is tovább mélyítik a történet emberi mivoltát és tehetjük mindezt 10 izgalmas részen keresztül. Nincsenek filler epizódok, csúcsra jár az akció, magas fordulatszámon pörgünk a szereplőkkel az elejétől a végéig.
Noha a karakterek külső megjelenésével és a szereplőválasztással is meg vagyok elégedve, azonban a néha karikatúrába hajazó képi megvalósításból nekem kilógott az Alex Hassel által megszemélyesített Kőszív. Lehet csak a markáns arcvonásai és fizikuma miatt, vagy a kissé erőltetett játéka az ok, de nekem inkább tűnt egy bumfordi behajtó embernek, mint annak a régi, könnyed, ámde mégis kegyetlen katanás bérgyilkosnak. Ezt leszámítva mindenki tök jól hozza a szerepét és látszik, hogy a színészek élvezték a forgatást. A színészi játékra azonban John Cho teszi fel a koronát, akinek amellett, hogy jól áll Spike lazasága, rendkívül jól képezte le és adta át az animében megismert szereplő személyiségét, úgy, hogy mindez nem érződik mesterkéltnek. Egy szóval jó nézni őket, egészen az utolsó részig, ahol azért már érződik az átirat okozta káosz. Azt kell, hogy mondjam, hogy a magyar szinkron is egészen jól sikerült, megfelelően hozzák a karakterek orgánumát, öröm hallgatni őket, le a kalappal.
A képi világ elég érdekes, egyfajta fura keveréke a film noirnak és az animék világának, de érződik a western hatás és a Netflix produkciókra jellemző kreatív vágások is. Az operatőrök bátran forgatták a kamerákat, ezzel is visszaadva egy az animére emlékeztető látványt. A bunyó már-már művészien koreografált, talán még John Woo is megirigyelne egy-két pofozkodós jelenetet. A sorozat több ikonikus beállítást is megvalósít az animéből, de mivel az elejétől érezhető, hogy az írók nem nagyon kanyarodtak el az alapműtől, ez nem fog meglepetésként érni senkit. Az viszont annál inkább, hogy az animére jellemző futurisztikus világ, jóval egyszerűbb és földhöz ragadtabb megvalósítást kapott. Ne értsetek félre, lesz azért elég látványos jelenet, bár néhol kilógott a lóláb. Az a lenyűgöző és aprólékosan kidolgozott jövőkép, amit az animében megszoktunk, itt csak egy összecsapott kellék a háttérben. Erre az aspektusra (is) talán nem ártott volna jobban odafigyelni.
Mindent összevetve a Cowboy Bebop azért vállalható sorozat lett, amit bátran leülhet megnézni az is, aki nem ismeri az animét, vagy nem szereti a sci-fit, mert annak ellenére, hogy elvárásaink szerint ezek lennének a fő erényei, ez az évad inkább csak kellemes szórakozást biztosít bárki számára. Természetesen nem kell egy tökéletes anime kópiára vágyni és a helyén kell kezelni a sorozatot, de aki így tesz, garantáltan jól fog szórakozni mind a 10 rész alatt. Bízzunk benne, hogy a nézettség alapján elkészítik a második évadot (frissítés: közben elkaszálták, nem lesz folytatás), amiben akár a kapott kritikákat megfogadva, egy kicsit alakítanak a kifogásolt részeken és jobban kiszolgálják a meglévő fanbázist.