Van, aki utálja, más oda van zenékért és a látványos koreográfiáért, mindenesetre a musicalek műfaja kétség kívül többször is megreformálta a filmtörténetet. A hangosfilm elterjedését szorosan követte a musicalek sikere. Az első sztárok között volt Fred Astair és Ginger Rogers a 30-as években. A következő évtizedben az MGM musicalek és Gene Kelly aranykora volt, csak két varázslatos példát említve: Ének az esőben és Óz, a nagy varázsló. Az 50-es évek olyan gyöngyszemeket hoztak, mint a Mary Poppins, Funny Girl, Hello, Dolly! vagy A muzsika hangja. A legközelebbi nagy mérföldkő a West Side Story volt 1961-ben. Az Egy nehéz nap éjszakájával a Beatles megalapozta a videóklipek műfaját.
A videót összeállító CineFix csapata nem feledkezett meg Bollywoodról sem, akik ugyanannyi, ha nem több musicalt készítettek, mint Hollywood. Sikerükhöz az is hozzájárul, hogy Indiában leggyakrabban filmdalok szerepelnek a slágerlistákon, így mindenki ismeri őket.
Visszatérve Amerikába, a 70-es évek musicaljei új irányt mutattak, mint a Mindhalálig zene, Kabaré, Grease, Jézus Krisztus Szupersztár, Hair vagy éppen a semmivel se összehasonlítható Rocky Horror Picture Show. Ezzel egy időben egészen furcsa művek is születtek, mint például A paradicsom fantomja, amit ráadásul Brian De Palma rendezett.
A 90-es években a musicalek új erőre kaptak a Disney reneszánszának köszönhetően: A szépség és a szörnyeteg, Aladdin és sokunk személyes kedvence, Az oroszlánkirály. A Micky egeres cég zenés darabjai azóta is időről időre elkápráztatják a népet, ezzel párhuzamosan pedig a csak felnőtteknek szóló musicalek is újra előtérbe kerültek, Egyszer, In The Heights, Mamma Mia, Chicago, Llewyn Davis világa és az egyik legszebb film, ami ötvözi a realitást az ábrándokkal, a Kaliforniai álom (La La Land).
