A Fabelman család (The Fabelmans), rendezte: Steven Spielberg, szereplők: Michelle Williams, Paul Dano, Seth Rogen, amerikai filmdráma, 151 perc, 2022., 12 éven aluliaknak nem ajánlott!
A múzsa nem csak csókot ad, időnként el is keni a szánkat
A kis Sammy vasútmodellt kap ajándékba, ám ahelyett, hogy masinisztásat játszana, ő filmre veszi, ahogyan a szerelvények különböző dolgokkal ütköznek és a levegőbe repülnek. A fiúnak rengeteg akadályt kell leküzdenie, hogy egy szép napon elismert hollywoodi filmes legyen, erről mesél nekünk Steven Spielberg önéletrajzi ihletésű filmjében. A Fabelman család a megvalósult álmokról szól, melyekért olykor nagy árat kell fizetnünk, de néha még ennek tudatában is érdemes megvalósítanunk őket és velük együtt önmagunkat. A film 5 Golden Globe-jelölésből 2-t váltott díjra a közelmúltban és valószínű az Oscar-mezőny tagja is lesz. 
Fabelmanék zsidó bevándorlók annak minden hozadékával, összetartó, de nagyon kritikus család, akik egyszerre haladó szellemek és akiket egyszerre kötnek a szokások, hagyományok. Sokan vannak, hangosak, lármásak, élvezik az életet, de a gyötrődés, szenvedés, önmarcangolás sem áll távol tőlük, miközben próbálnak helyt állni a hol befogadó, hol pedig kevésbé befogadó Egyesült Államokban. Az apa (Paul Dano) számítástechnikai zseni, aki felismeri, hogy a számítógép nem a vállalatóriások kiváltsága, hanem minden háztartásban ott lenne a helye, ezért a ranglétrám fokozatosan lépdel előre, ami nem csak fizetésemeléssel, de állandó költözéssel is ját. Anya (Michelle Williams) nagyszerű zongorista, aki feláldozta a karrierjét a családért és emiatt boldogtalan.
A sok lánytestvér mellett ott van Sammy (Mateo Zoryan), akit szülei egy szép napon elvisznek magukkal moziba és akit eközben olyan impulzusok érnek, hogy egy egész életre a mozi hatása alá kerül. Mérnök apjától villanyvasutat kap ajándékba, de őt leginkább az érdekli, hogyan lehetne minél látványosabban kisiklatni a szerelvényt és mindezt filmre venni. Édesanyjában talál cinkostársra, aki felismeri a fiúban a tehetséges művészt, ám a szigorú és mindent a hasznossága alapján megítélő apa kizárólag hobbiként tud tekinteni a filmezésre. A sok költözés miatt Sammy nehezen talál barátokat, különösen ott, ahol erős az antiszemitizmus és valahogy mindig a filmezés lesz az, amihez vissza tud térni a legnehezebb pillanatokban, ahol sikerélmények érik. Ezzel azonban életmódot is választana magának, ami kemény munkával, számos lemondással és nélkülözéssel járna, így nehéz döntést kell meghoznia a jövőjét illetően. 
Minden alkotásban ott van maga a művész is, a témaválasztás, a stílus, az ábrázolásmód, az üzenet mind az ő személyiségét tükrözik. Ez a film azt meséli el nekünk, miként vált azzá a filmessé Spielberg, amilyennek mi ismerjük, milyen impulzusok érték, milyen problémákkal kellett megküzdenie, mik voltak azok a sarkalatos pontok az életében, melyek meghatározták a látásmódját és azt, hogy mit, miért és hogyan szeretne nekünk elmondani. A veszteségek, a családi háttér, a problémák, a környezeti hatások (különös tekintettel az antiszemitizmusra), a sikerélmény, a támogatás, a nagy beszélgetések, a példaképek és még egy csomó dolog, amitől azzá vált, akivé.
Sammy felismeri, hogy a film fegyver, a film hatalom. A cél természetesen a történetmesélés, de ami talán még fontosabb, hogy érzelmeket, gondolatokat lehet vele generálni, valamint személyeket, ideákat a magasba emelni vagy éppen a földbe döngölni. Ez önbizalommal tölti el, ugyanakkor hatalmas terhet is ró rá, mert a filmes – társadalmi – felelőssége megkérdőjelezhetetlen, különösen, ha komolyan veszi a szakmáját. Itt persze még fiatal, tele ábrándokkal, vágyakkal, álmokkal, de nagyjából látjuk, honnan indult ez az egész, még ha esetleg nem is teljesen így történt minden.
A korosodó filmesek előtt több út is áll, pl. elkezdenek sokak számára nehezen befogadható és értelmezhető alkotásokat készíteni az életről, halálról, elmúlásról, szerelemtől, Istenről, vallásról stb. vagy leforgatnak egy életrajzi ihletésűt, melyben megosztják velünk titkaikat és azt, miért csináltak nekünk hosszú évtizedeken keresztül olyan filmeket, amilyeneket. Spielberg az utóbbit választotta és ha valakinek jól áll a szentimentalizmus, akkor az éppen ő. Igen, a Fabelman család leginkább egy érzelgős mese, de a Hold előtt elbicikliző Elliot és ET velünk maradnak örökre. 
