Fort Solis – játékteszt

Fejlesztő: Fallen Leaf Studios; Kiadó: Dear Villagers; Platform: PC, PlayStation 5

A Fort Solis már az első sejtelmes trailerrel rabul ejtette sok horror rajongó szívét, de vajon a játék felért a hype-hoz, amit generált?

Emlékszem, amikor először megláttam a Fort Solis-t, talán a tavalyi Summer Game Festen, instant felrobbant az agyam sci fi és horror kedvelő része. A konstans vörös fény mely beitta magát az Alien-franchise technológiájára hajazó bázis falaiba, azonnal rabul ejtett. Az az 1 perc árasztott magából egy olyan atmoszférát, ami manapság egyre inkább nincs jelen, de biztos vagyok benne, hogy sokan visszasírjuk és imádtuk, imádjuk a mai napig. Fontos előre megemlíteni, hogy ez egy indie projekt, annak minden előnyével és sajnos hátrányával is. Nincsenek nagy megfejtések, csak tisztes munka, ami egy maroknyi ember vízióját váltotta valóra és felhelyezte őket arra a bizonyos térképre. Na de vessük is bele magunkat a látottak elemzésébe.

A történet szerint Jack Leary-t alakítjuk, aki a Marson afféle szervizesként munkálkodik, majd egy napon ártatlannak tűnő vészjelzést kap a Fort Solis bányaállomásról. Jó munkásember lévén, azonnal útba is veszi az említett objektumot, ekkor még nem is sejtve, hogy élete egyik leghosszabb éjszakai műszakját kezdi meg. Persze a célra kocsikázva gyorsan kiderül, hogy a rutinfeladatnak tűnő jelzés, komolyabb problémából ered és még komolyabb gondok merültek fel az állomás mindennapi működésében, de ennél többet inkább nem árulnék el, mert nehéz spoilerek nélkül beszélni a továbbiakról. Mint azt fentebb is említettem a készítők nagyon jól hozták a 80-as, 90-es évek sci-fijeiben megkedvelt klausztrofób hangulatot, egyszerűen sugárzik a Fort Solis settingjéből az Alien filmek előtti tisztelgés az ötletek kiváló átemelése és felhasználása.

A Fort Solis játékmenete amúgy elég fura jószág, a beharangozók alapján a többség szerintem egy Dead Space klónra várt, bár a készítők jó előre lenyilatkozták, hogy egyfajta rövid, kisebb etapokban fogyasztható, moziszerű élmény átadása a céljuk. És talán így is tudnám legjobban leírni a dolgokat. Ez egy remek 4 részes interaktív sorozat (ami egy snitt, és szerintem egy seggel a legjobb végigtolni), ami felett átvehetjük az irányítást és a cselekmény kibogozása teljes mértékben a mi kezünkben van. Persze ez azért erős túlzás, de ilyen jól koreografált sétaszimulátort már régen láthattunk. Aki ismeri például a Quantic Dream játékait, annak nem lesz újdonság a filmszerű megvalósítás egy játék keretein belül. És ha már a filmszerű megvalósításnál tartunk, muszáj kiemelném a közreműködő színészeket, akik a hangjuk mellett a mozgásukat is kölcsönözték a karaktereknek. Roger Clark, Troy Baker és Julia Brown alakítása fantasztikus, nagyon remélem, hogy a teljesítményüket elismerik majd a megfelelő pódiumokon.

Technikailag már nem vagyok olyan elégedett a Fort Solis-szal, mint más aspektusaiban, de azért itt sem mondanám, hogy komoly gondok vannak, némi reszelés, esetleg egy day one patch megoldhatja ezeknek a többségét. Először is mondjuk ki, hogy a játék varázslatosan jól néz ki, tényleg lehengerlő munkát végeztek a készítők és mind a felbontást, mind a képfrissítést előtérbe helyező módok remekül futnak. Persze itt-ott néhol beesik a képfrissítés, de olyan mértékben, ami még nem rontja számottevően az élményt. Az audió terén is elégedettek lehetünk, minden szépen és tisztán szól, a szinkron és a zene zseniális, még az alkalmanként beálló csend is szinte fojtogatja az embert, tényleg nagyon jó atmoszférát teremtettek. Persze kisebb hibák itt is előfordultak, de ezek felett is bőven szemet lehet hunyni. Az irányítást viszont nem igazán értettem, volt egy kis késés, mind a karakter navigálásánál, mind a QTE-knél, ez már kicsit bosszantóbb volt, de ha ráérzünk, ez sem jelenthet gondot. Tehát némi ráncfelvarrással, kis foltozással szinte tökéletessé válhat az élmény.

Összességében, azt kell mondjam, nagyon kellemes meglepetés volt a Fort Solis, kimondottan jó és fordulatos történet, lenyűgöző látvány, kiváló színészi játék és zseniális atmoszféra. A 30 eurós árcédula teljesen elfogadható egy ilyen szintű indie kalandért, annak ellenére is, hogy a teljes játékidő kb. 4-6 órát vesz igénybe. Jó szívvel ajánlom mindenkinek, de tartsátok szem előtt, hogy ez egy narratív kaland, nem egy vérgőzös lövölde. Ne habozzatok, a vészjelzést leadták, az állomáson szükség van rátok!