Fejlesztő: Ahr Ech; Kiadó: Devolver Digital; Platform: PC, Switch
A Pepper Grinder letisztult, de látványos ügyességi játékot ígért számos klassz ötlettel. Megnéztük, mi valósult meg belőlük a gyakorlatban.
Történetünk főszereplője Pepper, a felfedező tengerész, aki hajótörést szenved, melynek következtében eszméletét veszti. Ébredése után arra lesz figyelmes, hogy a nehezen megszerzett kincsének nyoma veszett; ám rövid idő elteltével kideríti, hogy ezért a narling nevű kapzsi lények a felelősek. A Pepper Grinder első ránézésre klasszikus platformereket idéz: grafikailag olyan, mintha a SNES-es Yoshi’s Islandből nőtte volna ki magát, míg könnyen elsajátítható játékmenete rögtön magába szippant.
Tesztalanyunk egyfelől hozza a zsánerre jellemző ugrálós/mászkálós elemeket, másrészt pedig hősünk fegyvere révén a korábbi, hasonló címekre eddig nem jellemző, egészen különleges, többrétegű tulajdonságokat kapott. A mechanikája az, ami addiktívvá teszi a szóló fejlesztő debütáló alkotását, ugyanis a játékos által irányítható Pepper kezei között találunk egy bazi nagy őrlőt. Ez a tárgy nem csupán közelharci fegyverként szolgál a vigyorgó zöld lények felszámolásakor, hanem egyes területeken befurakodhatunk vele a talajszint alá (vagy fölé, ha úgy adódik). Eme izgalmas eszközzel ugyanakkor más spéci cuccokat is használhatunk: magunkhoz vehetünk kulcsokat, gépfegyvereket és vezethetünk siklót, valamint belebújhatunk egy hatalmas, elpusztíthatatlan robotba, amivel Rampage-et megszégyenítően rombolhatunk felhőkarcolókat.
Összesen 4 különböző zónát fedezhetünk fel fejenként négy ügyességi és egy főellenféllel megspékelt pályán keresztül. Egy hosszúkás térképen mazsolázhatunk közöttük, és mindemellett lezongorázhatunk bónusz küldetéseket is, feltéve, ha „világonként” összegyűjtjük a megfelelő számú, jellemzően falak mögé rejtett aranytallért – vagyis koponyánként 10-et. Ezekből a valutákból persze tengernyi skint is vásárolhatunk, illetve vázákat széttörve vagy ellenségeket kiiktatva felhalmozhatunk kisebb érméket, melyekkel a 4 alap életerőnket ideiglenesen megtolhatjuk még ugyanennyivel. Aggodalomra azonban nincs okunk, ugyanis az életünk száma végtelen és gyakorta találunk benne checkpointokat is. A pályáknak bármikor újra nekiveselkedhetünk: speedrunnereknek kifejezetten ajánlott, hisz teljesítésük után kiválaszthatóvá válik időmérő opció.
A Pepper Grinder tehát nem különösebben nehéz játék, de ez egyáltalán nem érinti negatívan. Az már valamelyest inkább, hogy röpke három és fél óra alatt végére értem – bár az is igaz, hogy nem szereztem meg minden egyes petákot. Ennek ellenére összességében azt kell, hogy mondjam, igazán üdítő szórakozást ígér számtalan kreatív megoldással és lenyűgöző, kézzel rajzolt látványvilággal.
Legutóbb ezt teszteltük:
