Fejlesztő: PlatinumGames Inc., Team NINJA, KOEI TECMO GAMES CO., LTD.; Kiadó: Xbox Game Studios; Platform: PC, PS5, Xbox Series X|S
Két remake után idén csúcsra járatják Ninja Gaiden franchise-t. Az akciójáték negyedik része meglepő módon remekül hozza azokat az elemeket, amelyek miatt sok évvel ezelőtt kultikussá vált.
1988-ban jelent meg az első Ninja Gaiden (NES-en és játéktermi gépeken) és úgy tűnik, hogy a Conta– vagy Shinobi-sorozathoz hasonlóan ebben történetben is bőven van még szufla. Bár a vadiúj 4. epizód a 2004-ben debütált reboot harmadik folytatása, a mindenkori korábbi részekkel párhuzamba vonva valamennyi elemében hűnek bizonyult. Ugyanakkor olykor képes egy kicsit több lenni annál, hogy szüntelenül átláthatatlanságba fulladó unalmas vérfürdőt rendezünk.
Jelen alkotásunk kronológiailag közvetlenül a 2012-es Ninja Gaiden 3 után játszódik és egy új főszereplőt, egy bizonyos Yakumót irányíthatunk, de a franchise veterán harcosa, Hayabusa is felbukkan színen. A két protagonista ezúttal az ősi átok sújtotta Tokió felé veszi az irányt, hogy mechanikus nindzsákon és misztikus lényeken átkaszabolva megmentsék a metropoliszt.
A fentieken túl a Ninja Gaiden gyakorlatilag arra van kihegyezve, hogy mennyire hatékonyan és persze látványosan tudunk vérfürdőt rendezni. Természetesen mindezt kardunkkal tehetjük meg, ám a sztori előrehaladtával másféle fegyverre is szert teszünk, illetve surikeneket is dobálhatunk – viszont a végigjátszás során ritkán van igazán szükség rájuk. PC-n teszteltük a pörgős hack and slash-t, mely már csak linearitása miatt sem éri el mondjuk a DmC játékok szintjét, de remek atmoszférája van és teljesen úgy érződik, mintha 3D-ben játszanánk egy a kétdimenziós játékkal.
Ha figyelmesen mászkálunk, néha felfedezhetünk rejtett zugokat, ahol különböző ügyességi próbatételek várnak bennünket amellett, hogy ládákat is nyitogathatunk vagy éppen találkozhatunk egy madárkával, akinek érintésével a semmiből megjelenik Yakumo egykori mestere. Tőle tanulhatjuk meg – majd sajátíthatjuk el – a fegyvereinkhez köthető kombókat, de ehhez elsőként változatosan kell küzdenünk (lehetőség szerint ellenséges találat nélkül), no és nyilván javallott arra törekednünk, hogy amit csak tudunk, út közben magunkhoz kapjunk. HP növelőket vagy töltőket is szerezhetünk, de elhullott rosszakaróink gyakorta „vérgombócokkal” is kedveskednek nekünk. Ha van a tarsolyunkban elegendő, akár minimális mennyiségű paradicsomlé, bekapcsolhatjuk a különleges Vérholló elnevezésű képességünket: ezzel egyrészt a páncélozott nemeziseink felett arathatunk hatékonyabb győzelmet, másrészt pedig sokkal erősebbé válunk.
Rendkívül látványos, gyönyörűen kidolgozott helyszíneken barangolhatunk és szerencsére egy fejezet sem tart tovább 15-20 percnél, így azt sem mondanám, hogy egyes zónák hamar vontatottá válnának. Bizonyos területekre egy idő után sajnos nem tudunk visszamenni, ezért amennyiben nem vagyunk biztosak abban, hogy a küldetésünk merre folytatódik, érdemes megnyomni útirányra kalibrált gombot. Ez az egyetlen érdemleges mankó a hasznos felszerelések megszerzése kapcsán, de természetesen extra mellékküldetéseket is ekként juthatunk el. A Purgatory Trial az egyik legizgalmasabb kihívás, ahol egy kisebb aréna szerű helyre bezárva ömlesztve érkeznek a ránk támadó nindzsák. Ha győzedelmeskedünk, a végére a pénzjutalom sem marad el.
Egyetlen, egér mozgatását érintő visszatérő hibát leszámítva semmiféle problémával nem találkoztam. Nyilván rengeteg benne a japán videojátékokra jellemző elnagyzolt jelenet és ha csak szigorúan a játékmenetére hagyatkozunk, a Ninja Gaiden 4 nem igen hozakodik elő eget rengető újdonságokkal, de ebben semmi kivetni valót nem találtam, ugyanis sokkal inkább arra épül, hogy a megfelelő helyen és időben felhasználja az innen-onnan összeollózott tulajdonságokat. A karakterek humorosak és viccesek, de néhol még a drámai vonal is egészen érdekes tud lenni.
(A tesztkódot köszönjük az Xboxnak.)
Legutóbb ezt teszteltük:
