Mel Brooks: A 99 éves férfi (Mel Brooks: The 99 Year Old Man!), rendezte: Judd Apatow és Michael Bonfiglio, szereplők: Mel Brooks, Jerry Zucker, Ben Stiller, Bill Pullman, Matthew Broderick, Nathan Lane, Amy Schumer, Jerry Seinfeld, Rob Reiner… amerikai-finn sportfilm, 149 perc, 2026., 16 éven aluliaknak nem ajánlott! HBO Max
Csak legyetek kedvesek
Melvin Kaminskyként született, megjárta a II. világháborút, televízióra mentette át a klasszikus komédiát, felfedezett 2 David-et (Lynchet és Cronenberget) is, kiapadhatatlan humorával és filmjeivel örömöt adott a Föld több generációjának. Éljen hát Mel Brooks a 99 éves ember, aki joggal érdemelte ki ezt a lélekemelő két mozihosszúságú dokut, hogy még többen meg és legfőképpen elismerjék.
Mel Brooks élete maga a komédia filmes történelme. Az első generáción nőtt fel (Charlie Chaplin, Buster Keaton, Marx testvérek), a némafilmes helyzetkomikumot megteremtő zseniken. Amikor viszont megjelent ez az új médium, a televízió, már ő és a barátai álltak az első sorban, hogy ugyanezt a klasszikus humort megpróbálják átmenteni ide, a többi pedig már történelem. Mel Brooks Brooklynban született zsidóként, de mivel nagyjából mindenki az volt körülötte, a II. világháború kitöréséig ezzel nem is szembesült, később viszont fontos szerepe lett az identitásának. Korán elvesztette édesapját, édesanyja egyedül nevelte őket a Nagy Depresszió idején. Eredetileg színésznek készült, de amikor 14 évesen az első szerepébe belesült, egy geggel oldotta fel azt. Az ott kapott nézőtéri nevetés pedig örökre megváltoztatta az életét.
Már kevesen emlékezhetnek az első sikereire: ilyen volt az 1950-ben indult Your Show of Shows Sid Caesarral vagy a klasszikus The 2000 Year Old Man már Caesar nélkül, de az örök Carl Reinerrel. A televíziózás aranykora volt ez, amit ráadásul ők találták ki a semmiből, hiszen előttük ez még csak nem is létezett. Talán ezért is nehéz Mel Brooks zsenijét a megfelelő helyen kezelni: mi már nem is tudunk elképzelni egy olyan világot, ami nem az általuk lerakott alapokon nyugszik. Generációknak tanították meg, hogy mi a humor, és ezek a generációk láthatóan hálásak is érte.
Az életrajzot éppen ezért kétféleképp is lehet nézni, és mindkettő releváns. Filmszeretőként egy elképesztően gazdag anyagban dúskálhatunk, megigézve a legnagyobbakat. Mel Brooks önmaga is tökéletesen tiszta tudattal és humorral mesél, miközben látszólag egyáltalán nincs megilletődve magától. Judd Apatow (egyben a doku egyik rendezője is) pedig kérdezi, aki ráadásul szintén az ő köpönyegéből bújt elő.
A teljesség igénye nélkül Ben Stiller, Adam Sandler, Jerry Zucker, Bill Pullman, Matthew Broderick, Nathan Lane, Amy Schumer, Jerry Seinfeld, Sarah Silverman, Jimmy Kimmel, Josh Gadd és még rengeteg-rengeteg tehetséges ember vall arról, hogy mit jelentett nekik a Legendától tanulni a humort. Ezek a jelenetek pedig nem a szokásos hollywoodi reklámturnék kampánybeszédeit idézik, hanem érezhetően igazi rajongók méltatásai. Olyan rajongóké, akik felnőttek a mesterükhöz. Aki valaha is szerette az amerikai humort, egy pillanatra se vegye le a képernyőről a szemét, mert olyan sűrű az anyag.
A film, ami egyébként 2 részre van szedve, de érezhetően még így is szétfeszíti a mondanivaló, szóval a film magában is egy élő filmes kurzus a vígjátékról. Kronologikus sorrendben halad, élvezhetően és érthetően építi fel magát. Habár nincs túl sok idő az anekdotázásra, de azért minden fontosabb műnél akad belőlük egy-egy. (Archív felvételek David Lynchről, Gene Wilderről, és a két Reinerről: Robról és Carlról. Melyik filmszerető ne dobna el mindent ezekért?)
Mondtuk korábban, hogy kétféleképp lehet nézni a filmet, és a másik nézőpont azoknak szól, akik nem a filmtörténeti oktatóanyagért jöttek, hanem az emberre kíváncsiak. Azokban az időkben, amikor csontvázak és zaklatási perek hullanak ki Hollywood szekrényeiből, Mel Brooks-ról kiderül ezek alapján (és ez talán nem is lep meg senkit), hogy egy okos, kedves, szerethető, nyughatatlan, de alapvetően csak jó ember. Természetesen nem mentes a hibáktól ő sem, hogyan is lenne az. Viszont nem csak a második feleségével, a tehetséges és gyönyörű Anne Bancrofttal való kapcsolata volt legendás, hanem a barátságai is. Carl Reinert már említettük korábban, de a kettejük élete egészen elképesztő lehetett. Főképp egy ilyen szakmában, mint az övék. Szem nem marad szárazon. Mert egy jó komikus nem csak nevettet, hanem fontos dolgokról is mesél.
A kétrészes sorozat egy nagyon jó minőségű, alapos és kiválóan összerakott, de legfőképp boldogsággal teli hálautazás lett végül a filmkészítés és a történelem elmúlt évszázada körül. Olyan fantasztikus emberek tolmácsolásában, akiket így egyben látni is egészen elképesztő. Kinek is jönnének össze a szakma legjobbjai, ha nem a 99 éves csodaembernek?
