Fejlesztő és kiadó: Emberflight Games; Platform: PC, PS5
Egy zsaru testkameráján keresztül élhetjük át az It Reaches borzalmait, ami kifejezetten szórakoztató, ha éjszakai borzongásra vágyunk.
Az It Reaches-ben az uniformisára rögzített testkameráján keresztül Jason Thompson rendőrtisztet „alakítjuk”, akit egy elhagyatott kórházba vezényelnek, melyet mit sem sejtve bizarr szörnyek leptek el. Mire észbe kap, már egy vérben tocsogó és különböző testrészektől hemzsegő, labirintusszerű létesítményben találja magát, ahol meg kell küzdenie a legnagyobb félelmeivel és az őt lelkiekben kísérő, múltban sokkolt eseményeivel.
A mindössze négy fős német brigád bemutatkozó játéka a nagyjából ugyanennyi óra hosszúságú narratív túlélő horror, melyben fejleszthetjük fegyvereinket (pisztoly, puska), menekülhetünk különös fizimiskájú, eltorzult lények elől és kvázi kapcsolókkal vagy egyéb hasonló szerkezetekkel machinálhatunk. Így aztán mindig kinyithatunk egy ajtót, ahol fejvesztett szaladgálás után a körforgás újfent kezdődik az elejétől. Dacára annak, hogy ez a folyamat repetitív, cseppet sem érződik önismétlődőnek, mivel a feladataink megvalósítása mindig eltérően kivitelezhető és ezáltal a mozgatórugóként szolgáló cselekmények változatosak.
Indie videojáték révén érdemes tán megengedőbbnek lenni, de hangulati szempontból nem igazán tudnék negatív tapasztalatot megosztani It Reaches-szel kapcsolatban. Részletesen kidolgozott grafikájára jó nézni, s a testkamerás szűrő látványossá teszi a történéseket, de máskülönben pedig a hangeffektusok azok, amik leginkább felelősek a fokozatosan egyre erősebbé váló hangulatért. Ám egy kicsikét nem ártott volna jobban odafigyelni a közeledő és távolodó zörejekre, mert sokszor zavaró (és egyben csalóka), hogy ugyanolyan hangos például a borítón látható ketrec szörny üldözése, ha közvetlenül mellettünk riogat, mintha távol lenne.
Mint pedzegettem, a nálunk lévő stukkereket felspécizhetjük, viszont nem találunk annyi szükséges csavart (!), hogy valamennyi kritériumot, úgymint például az erősséget, újratöltési sebességet vagy mondjuk a tár mennyiségét acélosíthatnánk. Az utóbbinak már eleve nincs sok haszna, hiszen tesztalanyunk fukarul bánik a fellelhető muníció mennyiségével. Legfeljebb csak akkor lett volna értelme eme funkciónak, ha a készítők megnövelik az rosszarcúak mennyiségét és kétszer hosszabb játékidőt tákolnak össze. Szóval amire ki akartam lyukadni, hogy kevés a megszerzendő alkatrész ahhoz képest, hogy elméletben mindkét tárgyat patikára tuningolhatjuk.
Még ha nem is kaptam választ mindenre, de szórakoztató horrorhoz volt szerencsém. Különös módon kevés titokra derül fény az It Reaches sztorijában és az előrehaladás közepette szinte folyamatosan egyre több kérdés vetődik fel. Persze alig jut idő ezeken rágódni, mert jellemzően egyrészt éppen a sarkunkban lohol egy ocsmányság vagy valamelyik feladvánnyal bíbelődünk, esetleg mindkettő, de – talán műfaji sajátosság, hogy a – végjátékra kissé értetlenkedve fogadtam a lezárást. Hangyányi spoiler, hogy végkifejletet konstatálva, természetesen az ideális bevételi adatok függvényében, borítékolható a folytatás. Ha megvalósul, türelmetlenül várjuk és bízunk abban, hogy sikerül tiszta vizet önteni a pohárba.
Legutóbb ezt teszteltük:
