30 nap maximum – kritika
Az év francia vígjátékaként reklámozott 30 nap maximumnak csak árt, ha az ember előtte látta a trailert. Vannak poénok, amiknek nélküle biztos több az...
Toxikoma – kritika
Ahhoz túl magyar történet a Toxikoma, hogy kitörjön hazánkból, de ahogy a Kincsem, úgy ez is megidézi minőségben a téma nemzetközi képviselőit. Mindezt két...
Shang-Chi és a tíz gyűrű legendája – kritika
Shang-Chi és a tíz gyűrű legendája a Marvel Kínát célzó mozija van annyira független, hogy különállóan is érthető. Ehhez jól koreografált akciók és a...
Lőpor turmix – kritika
Volt már szó az évek során női fókuszú John Wick és Feláldozhatók spin-offokról, ám az elmúlt időszakban ez a hullám kezd lecsengeni. A Lőpor...
Free Guy – kritika
A Free Guy noha eredeti ötleten alapszik, programjának kódja sok ihlető egyvelege. Lényegében a Lego-kaland hősét látjuk a Truman Show szívével és a 13....
The Suicide Squad – Az öngyilkos osztag – kritika
James Gunn biztosan szerette a Kingsman templomjelenetét. A galaxis őrzőivel már bizonyította, hogy a csapatdinamikát és a legkevésbé se fősodros képregényfigurákat jól tudja mozgatni....
Idő – kritika
Az Idő esetében a filmnél jobb az alapfelvetés, főképp a színészgárda menti a menthetőt a bárgyú párbeszédek közepette. És persze a marketing itt is...
Dzsungeltúra – kritika
Sziklaszilárd műfajok között kallódnak a blockbusterek és franchise-ok uralta világban a régi vágású kalandfilmek. Ha évente befut legalább 1 eseményjellegű, már örvendetes, viszont azok...
Loki 1. évad – kritika
A WandaVízióval csak úgy berobbant az MCU Disney+-os leágazása, kihasználva a heti futás és a formátum minden báját. Aztán a Sólyom és a Tél...
Space Jam: Új kezdet – kritika
Ha sorolni kéne a ’90-es éveket definiáló dolgokat, Tapsi Hapsi és Micheal Jordan kosarazása nyilván ott lenne. A 2010-es évek a ’80-asok dolgait akarta...