A bajusz tekintélye


machete

A mexikói filmgyártásban két aranykort tartanak nyilván a krónikák, az egyiket a negyvenes évekre teszik, amikor Hollywood az európai piaccal és a háborús propagandafilmekkel volt elfoglalva, így Mexikó elárasztotta Latin-Amerikát. A másikat a kilencvenes évek végével jegyzik, Iñárritu, Del Toro és Cuarón nevét emlegetve. Amiről Robert Rodriguez beszél a Machete kapcsán, azt véletlenül se.

A két korszak között körülbelül az a stíl dominált, amit Amerikában a Grindhouse kulcsszó alatt emlegettek. Olcsó horror, némi erotika, gyilkolászás, "baltával faragott arc".

Rögtön itt a latin Hulk, a mexikói nép életre kelt képregényhőse, a szegény sorból kitörve pankrátorként ikonná vált El Santo, vagyis a Szent. Több tucat filmben győzte le a gonoszt, itt épp egy Farkasemberrel küzd.

El Santo contra el Hombre Lobo

Ne feledkezzünk a másik szupersztárról, Hugo Stiglitzről sem. Tarantino a Becstelen Brigantykban róla nevezte el Til Schweiger karakterét. Itt épp a mexikóiak a Cápára adott válaszában:

Tintorera

Sexploitationt bírod?

Low-low-budget sci-fi-horror a Tele Tubies figuráival, nagyon büntet:

Mario Almada vs. a helyi Exploiters fan club tagjai

Policia Corrupto! Egy gyönyörű kígyómarásos jelenet:

Alejandro Jodorowski El Topo-ja pedig vitán felül klasszikus:

Hozzászólások

hozzászólás

Előző cikk Lüktet a város
Következő cikk Isten pihenőnapján megteremtette Leslie Nielsent

2 hozzászólás

  1. Avatar
    2010. november 23. kedd

    Jodorowksi az nem trash, az a bunueli szürrealizmus meszkalin-alapú mexikói továbbgondolója.

  2. Avatar
    2010. november 23. kedd

    az naná, hogy az, épp írni akartam! nem pont így de lényegét tekintve

Leave a reply

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..