Tegnap éjjel (Last Night) r.: Massy Tadjedin, sz.: Sam Worthington, Keira Knightley, Eva Mendes, Guillame Canet, amerikai-francia romantikus dráma, 93 perc, 2010
Legyetek jók, ha tudtok in New York City!
Én nemtom mi van, de mostanában csak olyan filmeket láttam, amiben a nőket, egy körzeti orvos tutira anorexiával utalna be a legközelebbi cukrászdába, azzal a felkiáltással: Egyél fiam, mer olyan sovány vagy, hogy nincs melled se! A kétdimenziós Joanna (Keira Knightley) véletlenül az utcán, találkozik egy régi szerelemmel Alexszal (Guillaume Canet), amíg a férje elmegy egy biznisz tripre. Michael (Sam Worthington) ugyan jó férj, de némelyik férfi mind egyforma, úgyhogy, sajnos nem sok esélye van a nehéz tüzérséggel őt attackoló Eva Mendes (Laura) ellen. A házaspárnak adódik egy éjjel, amit külön töltenek, és amikor senki sem tudná meg ha…
Mindenkinek mást mond ez a film a félrelépésről. Nekem például azt, hogy ilyen az élet, mit van mindenki felháborodva. A jól működő vérkomoly kapcsolatok is beszürkülnek a mindennapokban az évek alatt, és az új-izgi-szexi és főleg ideiglenes outsiderek jönnek és megpróbálják megtorpedózni az idilli családi fészket. Jó, ha sikerült száznyolcvankilósra meghízni a nagy boldog házasságban, akkor valszeg nincs veszély. De aki csinos, annál bepróbálkoznak, és senkit se hat meg, hogy a státusz az a married.
Hőseink fiatalok, szépek, okosak, kurvára házasok, és mindent elárul az arcuk, ahogy egymásra se néznek, amikor együtt utaznak a liftben. Annál a résznél az jutott eszembe, hogy íme, ez az amire mindenki vágyik. A komoly kapcsolat. Ami az évek alatt, ilyen szép unalmasra szelídül.És van az a rész, amire tényleg mindenki vágyik néha. Amikor egy francia egy szerető vagy olasz vagy francia, mi más fiúval vacsora, érzelem, buli, akinél a mágnes, aki gátlástalan, aki megtarthatatlan. Vagy a latin kolléganővel a durva kémia, a szexista játszmák, a nem-a-megszokott, a csábítás, a titok. 
Érdekes, hogy mind a négy szereplő szimpatikus. Eva Mendes nem a szemét ribanc feelinggel szereti el más férjét. Alexnak, a párizsi fiúnak, meg mi amúgy is mindent nyomban megbocsátanánk, amint ránk mosolyog. A férj szereti a feleségét ez nem kérdés, a feleség szereti a férjét, csak… Szerintem, ez tipikusan egy csajos film. Lehet hosszasan vitatkozni utána, hogy honnantól ér a megcsalás, mi van a titkokkal meg a bizalommal egy kapcsolatban. Vagy sóhajtozni, meg együttérezni attól függően, hogy épp melyik szerepet játsszuk realtime az életünkben. Mert mindenki volt már, vagy lehet még bármelyik szituban. Csak a fiúk mondjuk, nem problémáznak ennyit ezeken.
Weboldal: www.directone.hu
Facebook: www.facebook.com/DirectOne
Instagram: www.instagram.com/directonehu/
Nekem mást feszeget a film. Azt, hogy ha tudod,hogy a férjedre valaki kivetette a hálóját, és a vonzalom ráadásul kiderül, hogy kölcsönös, hogyan reagálsz egy hasonló szituációban, ahol te vagy a vonzalom tárgya. Amíg megcsalatva érzed magad, addig jogodban áll neked is eljátszani a gondolattal, vagy meg is tenni? Persze reménykedsz, hogy a férjed hűséges marad és ellenáll a csábításnak, így te is elhatározod, hogy ugyanezt teszed. De közben ott motoszkál benned, hogy mi van, ha mégis megcsal?…
szerintem a film pont azt feszegeti, amit az emberek 90%-a nem mer kimondani egy kapcsolatban, pl. hogy bejön a kolléga, vagy gondolkodik azon milyen lehet mással… mindig lesz olyan, hogy tetszik valaki és mindig eljátszik az ember a gondolattal, hogy milyen lehetne vele amúgy… a kérdés, hogy megtesszük-e… másrészről ez az egész házasság téma egy elcseszett dolog… és mégis az emberek 90%-ának (férfiaknak is!) vmilyen szinten életcélja… szóval, amíg mindenki saját magára a rakja a rabláncot (vagy éppen egymásra nagy koccintások közepette), addig én nem ítélkezem. Ez az egész semmi több csak egy döntés, viszont az, hogy mondjuk ezt a megcsalás témát elbírja-e a kapcsolat, ahhoz már két ember hasonló fekvésű gyomra kell…
szerintem a film pont azt feszegeti, amit az emberek 90%-a nem mer kimondani egy kapcsolatban, pl. hogy bejön a kolléga, vagy gondolkodik azon milyen lehet mással… mindig lesz olyan, hogy tetszik valaki és mindig eljátszik az ember a gondolattal, hogy milyen lehetne vele amúgy… a kérdés, hogy megtesszük-e… másrészről ez az egész házasság téma egy elcseszett dolog… és mégis az emberek 90%-ának (férfiaknak is!) vmilyen szinten életcélja… szóval, amíg mindenki saját magára a rakja a rabláncot (vagy éppen egymásra nagy koccintások közepette), addig én nem ítélkezem. Ez az egész semmi több csak egy döntés, viszont az, hogy mondjuk ezt a megcsalás témát elbírja-e a kapcsolat, ahhoz már két ember hasonló fekvésű gyomra kell…