Az Argo-akció (Argo) rendező: Ben Affleck, főszereplők: Bryan Cranston, Ben Affleck, John Goodman, Alan Arkin, Kerry Bishé, Kyle Chandler, Clea DuVall amerikai thriller, 120 perc, 2012., 16 éven aluliaknak nem ajánlott!
Az Affleck-akció
Vajon egyszer eljutunk oda, hogy a TEK is segítségét kéri a magyar filmeseknek? Fogalmunk sincs. Azt viszont tudjuk, hogy Az Argo-akció 2012 igazi nagy durranása.
Vannak filmek, amelyekről nem kell feltétlenül a megoldást küldeni. Ilyenek a legjobb amerikai kikapcsoló cuccok, általában és jó esetben. Nincs kódolt megfejtés, nincs kulcs a látványhoz, dramaturgiához, nem kell okoskodni, hogy mit akar üzenni a művész. Elmondja ő szívesen – ott van minden színesen, retrósan, önironikusan és különösebb mesterséges adalékok nélkül. A színészek eljátsszák, az operatőr lekamerázza, a rendező megrendezi, aztán megy minden magától. Ilyen Ben Affleck harmadik direktori bravúrja is: elindul az elején és befejeződik a végén. Közben minden nagyon Amerika: nem ismert történetből bontakozik ki a magával sodró, a nézőt bizonyosan zsebre vágó szabadítási hőstörténet – főszerepben a NAGY NEMZETI ÖSSZETARTÁS ÉS TALÁLÉKONYSÁG. Ilyen az, amikor Hollywood lesmárolja Hollywoodot, mégse úszik a vászon a tömény nyáltengerben.
Titkosították anno, ám persze közben ők is tudták, egyszer ezt a sztorit közre kell adni: elvégre arra született, hogy film legyen belőle. És ha már, akkor rendezze egy olyan férfi, aki – hú, de jó ezt leírni – rendezőként nem tud hibázni. Tudatosan tolja előre az iráni kalandot, mondhatni, szinte süvít a szakértelem, de nincs akadémikus kivagyiság. Istenem, végre egy arc, aki úgy csinál a mának álomgyári filmet, ahogy régebben tették volna a nagyok. A jelenetek addig tartanak, ameddig kellenek, a karaktereket három csodás mondatban fel lehet vázolni, a feszültség mégis összetetté öltözteti őket – te meg ülsz a moziszékben és azt teszed, ami a dolgod: remekül érzed magad.
Ritkán érzek ilyet, de talán a legszebb az egészben, hogy már az első félórában is biztos voltam benne: nem csak élvezem Az Argo-akciót, de bárhogy is alakul a finálé, ezt én még egyszer, minimum egyszer, látni akarom. És most nem mihez képest, hanem egyébként is: az ilyen mozik arra születtek, hogy szeressük őket. Oscar-díj? Lehet. De ha nem, akkor sincs semmi – a lényegi munkát már a stáb úgyis elvégezte (frissítés: 3-at végül elnyert, a legjobb film, adaptált forgatókönyv és vágás kategóriákban). És külön köszi, hogy egyszer sem éreztem magam úgy, mintha túsza lennék az álomgyári szemfényvesztőknek. Szórakoztattak anyám, és jól esett nagyon.
No Comment