Vakszerencse



Vakszerencse (Runner Runner), rendező: Brad Furman, szereplők: Ben Affleck, Justin Timberlake, Gemma Arterton, amerikai akcióthriller, 91 perc, 2013. (16)

Szerencsemosdatás

A pénz nem boldogít, de azért jó, ha van. Affleck, Timberlake és Arterton Costa Ricán veszik fel a pókerarcot.

Az online szerencsejáték legnagyobb előnye, hogy az oda-visszaútra és az ott tartózkodásra félretett pénzt otthon ülve, a többivel együtt veszíthetjük el. A szerencse nem más, mint egy számítógépes program által generált érzet, ami további pénzköltésre ösztönöz. És mint minden számítógépes programot, ezt is manipulálni lehet.

Ennek áldozatául esik a Princeton nagy reménysége Richie (Timberlake), miközben a tandíjra valót próbálja megkeresni. Mint minden normális ember, a rendőrség helyett az oldal üzemeltetőjénél, a Costa Ricán tengődő Ivan Blocknál (Affleck) tesz panaszt, aki mint minden normális ember elnézést kér és azonnal munkát ajánl neki. Pedig a házikorokodilok már nagyon éhesek. Richie megismerkedik az Ivan által felépített birodalommal, valamint Costa Rica nevezetességeivel, de marad ideje Ivan nőjére, Rebeccára (Arterton) is néhány röpke dugás erejéig. Az FBI és a helyi hatóságok loholnak a nyakában, szivaros dobozok, vastag borítékok, diplomatatáskák cserélnek gazdát és ez az egész már nem annyira vonzó, mint az elején. Az egészből élve kiszállni szinte lehetetlen.

Brad Furman Az igazság árával nálam már bizonyított, most azonban valami nagyon átlagosat sikerült elkövetnie. Igaz ez a többiekre is, mindenkitől láttam már jobbat. Egyedül talán az FBI ügynök, Shavers (Anthony Mackie) alakítása emlékezetes, de csak azért, mert nincs társa és így kénytelen egymaga eljátszani mind a jó, mind a rossz zsaru szerepét. A történet kiszámítható, a párbeszédek bénák, a szerencsejátékról sem tudunk meg többet, mint amit eddig is tudtunk. Costa Rica pedig egy nagyon szép hely, ahol formás seggű nők és izzadt, bajszos férfiak élnek. Kevés olyan jelenet van, amit nem láttunk már máshol, elég a film végére – mert az tényleg jó – beülni, nem maradunk le semmiről.

Sírva nevettem, amikor megláttam Leo DiCaprio – mint a film egyik producere – nevét. De ami még ennél is viccesebb, hogy a Transparency International korrupciós világranglistáján éppen Costa Rica van alattunk.

Hozzászólások

hozzászólás

Előző cikk Epizód egy vasgyűjtő életéből
Következő cikk A hét röhögései (3.)

No Comment

Leave a reply

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..