2001: Űrodüsszeia kiskáté


2001-a-space-odyssey1968-ban Stanley Kubrick elkészítette „minden sci-fi film ősapját”, a 2001: Űrodüsszeiát. Összeszedtük, amit érdemes tudni a mesterműről.

Az író

KubrickandClarkeArthur C. Clarke (1917-2008) fantasztikus irodalom iránti rajongása már egészen korán megmutatkozott, maga is írt kalandos történeteket az iskolaújságba, melyek különleges helyszíneken játszódtak. Iskolái elvégzése után közhivatalnokként helyezkedett, de a rajongás továbbra sem szűnt meg, sci-fi klubok magazinjaiba publikált.
A második világháborúban az egyik legújabb technikai vívmány, a radar kezelését oktatta a brit katonáknak. Leszerelését követően egyetemi tanulmányokba kezdett és meg sem állt a tudományos fokozat megszerzéséig matematikából és fizikából. Korát messze megelőzve lefektette a műholdakon keresztül történő, vezeték nélküli kommunikáció alapjait és javasolta, hogy a műholdakat állítsák az időjárás előrejelzés szolgálatába. Tudományos munkásságát számos elismeréssel jutalmazták, a geostacionárius pályát sem véletlenül hívják Clark Orbitnak.
Íróként ugyanilyen sikeres volt. Izomsorvadással járó betegsége egy idő után tolószékbe kényszerítette, 1956-tól egyre több időt töltött Srí Lankán. Az ötletekből kifogyhatatlan Clarke-ot társszerzők segítették a munkában. 1994-ben Nobel-békedíjra jelölték, 2000-ben az angol királynő lovaggá ütötte. Nevét viseli egy alapítvány, egy díj és egy kisbolygó is.

2001-Urodusszeia-plakatA rendező

Stanley Kubrick (1928-1999) 13 évesen kapta első fényképezőgépét. Jazzdobos szeretett volna lenni, de amikor az egyik képét elküldte egy magazinnak, fizetett fotóriporter lett. Az ’50-es évek elején kezdett filmezni, amatőr dokumentumfilmeket csinált.
A Fear and Desire című első játékfilmjét 1953-ban készítette. Filmjeit maga fényképezte, vágta és rendezte. A sikert negyedik filmje, a Dicsőség ösvényei hozta meg számára Kirk Douglas főszereplésével. Itt már megfigyelhetőek a rá jellemző filmes technikák. Egyetlen hollywoodi filmjének, a Spartacusnak a főszereplője szintén Douglas volt. Kubrick csak később ült be a rendezői székbe, nem volt sok beleszólása a filmbe. Ezután Angliában forgatott két filmet Peter Sellersszel, majd a sci-fi felé fordult. A 2001: Űrodisszeia és a Mechanikus narancs kultuszfilmekké váltak.  A Ragyogás Jack Nicholson főszereplésével szintén kultuszfilmmé vált, bár Stephen King tetszését nem nyerte el, mivel Kubrick hajlamos volt eltérni az alapműtől. Vietnamról is szeretett volna filmet csinálni, de az Apokalipszis most és A szakasz miatt erre csak 1987-ben került sor. Az Acéllövedék kötelező darab a témában. Utolsó filmje, az 1999-es Tágra zárt szemek premierjét már nem érhette meg, szívroham vitte el.

A film és a regény

1948-ban megírta Az őrszemet, melyet 1951-ben publikált. Ez volt az alapja a 2001: Űrodüsszeiának. Az elbeszélésben idegen eredetű tárgyat találnak a Holdon. Clark ezzel a művel kezdte el Istent nagyhatalmú idegen lényekkel helyettesíteni. A film ötlete már 1964-ben felmerült Kubrickban, ezért ötletével felkereste Clarke-ot és együtt kezdték el írni a forgatókönyvet, illetve Clarke ezzel párhuzamosan a regényt. A filmet 1968-ban mutatták be és egy hét után levették a műsorról, mert a nézők nem értették. A regény néhány hónappal a mozibemutató után jelent meg. Ezt követte a 2010. Második űrodüsszeia (film csak ebből készült 1984-ben 2010 – A kapcsolat éve címmel), majd további két regény, melyek cselekménye 2061-ben, illetve 3001-ben játszódik. Stephen Baxterrel az ezredforduló tájékán kezdett együtt dolgozni, munkájuk gyümölcse – többek között – az Időodüsszeia-trilógia.

Bár a film és a könyv szokatlan módon párhuzamosan készült, mégis több ponton eltérnek egymástól. A bemutató egy évvel előzte meg a Holdra szállást, így a készítők a tudományt és saját képzelőerejüket hívták segítségül. A látványtervekért Kubrick felelt, élete egyetlen (13 jelölésből) Oscarjat a film vizuális effektjeiért kapta (a filmet további 3 kategóriában jelölték, ebből 2-ben Kubrick is érintet volt). A zenét szintén ő maga állította össze Richard Strauss, ifj. Johann Staruss és Ligeti György műveiből.

A történet szerint 4 millió évvel ezelőtt idegen lények emeltek ki minket a többi élőlény közül, az ő nyomukra bukkannak amerikai tudósok 1999-ben a Holdon. A monolit a napfény hatására üzenetet küld a Jupiter irányába. Az amerikaiak expedíciót indítanak, hogy a rejtélyes idegenek nyomára bukkanjanak. Az űrhajó utasai az utat hibernált állapotban teszik meg. Az az irányítást végző HAL 9000 számítógép egy hiba miatt úgy ítéli meg, hogy az utasok veszélyeztetik az expedíció sikerét, ezért egy kivételével megöli őket. David Bowman egyedül érkezik meg a Szaturnusz 17. holdjához, a Iapetushoz, ahol a Holdon találthoz hasonló monolit beszippantja. Bowman egy, az idegenek által szimulált szobában ébred, meghal, megöregszik és újjászületik a lét egy magasabb fokán.
2001

Nem lesz bajod, ha tudod

Arthur C. Clarke egyszer azt mondta, ha valaki teljes egészében megérti a filmet, akkor hibáztak. Azt akarták, hogy sokkal több legyen a megválaszolatlan kérdés.

Az első 25 és az utolsó 23 percben nincs párbeszéd.

HAL 9000 eredetileg egy robot lett volna.

A filmben feltűnik a táblagép őse.

Clarke és Kubrick biztosítást akartak kötni a Lloyd’snál arra az esetre, ha a film bemutatója előtt földönkívüli intelligenciát fedeznének fel, de a biztosító társaság ezt visszautasította. Carl Sagan szerint erre igen kicsi lett volna az esély, ezért a Lloyd’s elszalasztott egy lehetőséget.21-space-odyssey

Egy korai forgatókönyv szerint lett volna narrátor.

A technikusok hónapokig próbálkoztak azzal, hogy a lebegő toll minél hihetőbb legyen, végül Kubrick felragasztotta azt egy üveglapra.

Ez volt az utolsó mozifilm, ami a Holdra szállás előtt készült.

A New York-i premiert követően Kubrick 19 percet kivágott a filmből.

A teljes felvett anyag kétszázszor hosszabb a játékidőnél.

A film 205 speciális effektet tartalmaz.

Eredetileg a Pink Floyd szolgáltatta volna a zenét a filmhez.

Az űrben keringő négy műholdon a jelzés amerikai, német, francia és kínai.

Kubrick az 1964-es New York-i Világkiállításon látott egy dokumentumfilmet To the Moon and Beyond címmel, ezután hívta meg a speciális effektekért felelős Douglas Trumbullt a filmbe.

A Vickers-Armstrong repülőgépgyár a Discoveryt 750 ezer dollárból építette meg.

Clarke-nak nem tetszett Kubrick azon ötlete, hogy HAL tudjon szájról olvasni. Később elismerte, hogy Kubricknak igaza volt, mivel abban az időben már történtek ilyen irányú fejlesztések.

A könyvben HAL 4 éves, a filmben 9. Úgy gondolták, egy régi számítógépet nem bíznának meg ilyen komoly feladattal.

Csak Keir Dullea a és Douglas Rain tér vissza a folytatásban.

Dave Bowman (Keir Dullea) a vákuumban eredetileg sisakot viselt, mert Kubrick elképzelhetetlennek tartotta, hogy anélkül bárki is életben maradna. Ebben az időben bizonyították be ennek az ellenkezőjét, így a jelenetet újravették sisak nélkül.

2001 set-001HAL neve Athena lett volna és női hangon szólalt volna meg.

Kubrick és Clarke rengeteg sci-fit megnéztek, mielőtt nekiláttak a filmnek.

A könyvben a hold neve Iapetus, Clarke latin írásmódot használt.

Sok helyen tűnik fel az IBM logó.

Keir Dullea  12 óra alatt vált öregemberré a sminkszobában.

Kubrick több tonna homokot importált a holdfelszínhez, amit tisztítottak és festettek.

A film eredetileg úgy ért volna véget, mint a könyv, Bowman talál egy harmadik monolitot a Szaturnusz holdján a Japetuson. Az effektekért felelős csapat azonban nem tudta elkészíteni a Szaturnusz gyűrűjét. Douglas Trumbull kitalált egy technikát, de addigra végeztek a forgatással, ezért saját filmjéhez használta fel később.

A HAL betűi az ABC-ben eggyel megelőzik az IBM betűket.

A Kék Duna keringő a film végső változatába kerül bele.

Hozzászólások

hozzászólás

Előző cikk Elhagyatott forgatási helyszínek
Következő cikk A mozi a reggeli kávéval kezdődik