Törésvonal (San Andreas) rendező: Brad Peyton, szereplők: Dwayne „The Rock” Johnson, Carla Gugino, Alexandra Daddario, Ioan Gruffudd, amerikai katasztrófa film, 114 perc, 2015. (16)
Párterápia
Ray házassága romokban. Los Angeles romokban. San Francisco romokban. Ideje tenni valamit. Brad Peyton rendező és Carla Gugino színésznő már nem ismeretlen a Szikla számára.
Ha annyiszor ötszáz forintom lenne, ahányszor a Golden Gate híd a San Franciscoi-i öböl vízében köt ki, csak hobbiból járnék moziba és eszembe sem jutna filmekről írogatni. De nincs. Régebben sokkal könnyebb helyzetben voltam, az egymással versengő stúdióktól párosával kaptam a vulkános Tűzhányó-Dante pokla, meteoros Armageddon-Deep Impact és hasonló katasztrófafilmeket, aztán eldöntöttem, hogy melyik a jobb. A Törésvonalat akaratlanul is a 2012-höz hasonlítottam, de más filmek is eszembe jutottak, mert csak annyi új gondolat van benne, mint az idei MÁV menetrendben a tavalyihoz vagy a tavalyelőttihez képest. Limuzinsofőr helyett egy helikopterpilótát látunk (Dwayne Johnson), aki a feleségével (Carla Gugino) szokás szerint fasírtban van. Ray mentőhelikoptert vezet, ergo szakember (Daylight – Alagút a halálba). A válási papírok aláírását sürgető feleség új jelöltje (Ioan Gruffudd) kötelező jelleggel sikeres és gazdag, cserébe viszont ellenszenves. Vajon meghal? Hősünknek van gyereke is (Alexandra Daddario), akit nagyon szeret, és aki pont ott van, ahol a baj meg fog történni (Holnapután). Van egy tudósunk is (Paul Giamatti), aki az általa kitalált módszerrel mindenkinél pontosabban előre tudja jelezni a természeti csapásokat (A mag). Munkáját diákok segítik és tök véletlenül jelen van egy forgatócsoport is, melynek rövidesen teljesen más lesz a feladata. Most is van legalább egyvalaki (Will Yun Lee), aki amolyan „Ti csak menjetek, mentsetek meg minél több embert, ne foglalkozzatok velem!” karakter a filmben (Twister). Van még egy srác (Hugo Johnstone-Burt) is az öccsével (Art Parkinson), akinek arra is jut ideje, hogy beleszeressen a hős lányába. Az igazi főszereplő maga a Szent András-törésvonal, mely 1.300 kilométer hosszan húzódik végig Kalifornián és bizony érinti San Franciscót és Los Angelest is.
Nos igen, az alkotók sokkal kisebb léptékben gondolkodtak, mint a 2012, mert csak Kalifornia pusztul el. Hogy ne legyen emiatt hiányérzetünk, a tudós szájából azért elhangzik, hogy a rengések az egész bolygónkra hatást fognak gyakorolni. Itt bőven elég, ha csak a – az utóbbi időben kötelező jelleggel felbukkanó – cunamira gondolunk. Miután a fenti szereplőket – szó szerint – jól összerázták, Raynek nincs más dolga, mint az egyik romba dőlt városból eljutni a másik romba dőlt városba, hogy megmentse válni készülő nejét és lányát, meg még akiket tud. Ne lepődjünk meg azon, ha ebben a helikoptere nem mindig partner, így viszont lesz autó, repülő és motorcsónak is az út egy-egy részén.
A film tényleg ennyi, az eredetiséget máshol keressük. A korábban látottakra építkezik, amit felülmúlni csak annyiban akar, amennyit a technika fejlődésével a néző a látvány terén elvár. Persze jó tudni, hogy amit látunk, az nem feltétlenül zöld háttér és CGI, hanem valódi díszlet. Azon biztosan nem fogunk összeveszni, hogy a Sziklának sokkal jobban áll ez a szerep, mint Derek a Fogtündérből. A Törésvonal egy részét Ausztráliában forgatták, talán ezért kapott egy nyúlfarknyi szerepet Kylie Minogue is (igaz, a Los Angeles-i jelenetben).
Mindenkiben ott rejtőzik a kisördög, szeretjük nézni, ahogy mások lakhelye a nullával válik egyenlővé, miközben azzal áltatjuk magunkat, hogy velünk ez Békásmegyeren vagy Matkópusztán nem történhet meg. Bár filmen ezt is el tudnám egyszer képzelni. Természetesen 3D-ben.
