Vad Kunság – A Puszta rejtett élete

Vad Kunság – A Puszta rejtett élete, rendező: Mosonyi Szabolcs, szereplők: -,magyar ismeretterjesztő film, 60 perc, 2016. (6)

A puszta télen…tavasszal, nyáron, ősszel

A Vad Szigetköz után itt a Vad Kunság, ráadásul már a Vad Balaton is készül. Az idei, második Magyar Filmhéten a Legjobb ismeretterjesztő filmnek járó díjat kapta. A Kiskunság és a Nagykunság állat- és növényvilága, természeti képződményei a maga nemében páratlanok, ilyen máshol tényleg nincs. A Bagladi Erika producer által írt történet Mosonyi Szabolcs rendező-operatőr szemével láttatva és Csernák János hangján elmesélve fantasztikus egy órát ígér.

Gerald Durrell és David Attenborough filmjein, könyvein felnőve a természetfilmezés és a természetfotózás nagyon közel áll hozzám, a gimnázium biológia tagozatos osztályában tanáraimtól egy egész életre szóló útravalót kaptam. Röviden szólva, az ismeretterjesztő film a szívem csücske. Joggal gondolhatnánk, hogy egy természetfilm esetében nincs forgatókönyv, nincs előre megírt cselekmény és történet, az állatok maguk döntik el, kamera elé állnak-e vagy sem és ha igen, akkor sem biztos, hogy azt fogják csinálni, amit az ember szeretne. Az időjárás is állandóan változik, bármelyik pillanatban felerősödhet a szél, elkezdhet esni az eső, számtalan, előre nem látható és tervezhető dolog történik. A helyszín bejárása, felmérése, alapos ismerete azonban kellő támpontot ahhoz, hogy nagyjából mit és hogyan szeretnének megmutatni. Aztán van, ami összejön és van, ami nem. A nem várt pillanatoknak köszönhetőek az olyan jelenetek, melyben egy sérült madár belefagy a vízbe és ott leli halálát, hogy aztán feltűnjön egy siralmas állapotban lévő vidra és megpillantsa az utolsó esélyét az életben maradáshoz.
A Kiskunság és Nagykunság ökoszisztémája a maga nemében páratlan a világon, melyre mindannyian büszkék lehetünk. A jelenlegi állapotokat a természet és az ember közösen hozták létre és érdekes módon a telepített erdők, a vadászatok során megsebzett állatok és hasonló emberi tevékenységek hoztak vissza korábban eltűnt fajokat. Egy élőhely bemutatása a legtöbb esetben az évszakok változásán keresztül történik, most sincs ez másként. A Kunság ebből a szempontból azért is érdekes, mert nem csak a növényzet változik, hanem az állatvilág egy része is, köszönhetően a költöző madaraknak. A föld, a levegő és a víz állatai is bemutatásra kerülnek, vadászat, táplálkozás, párkeresés, párzás, utódgondozás, építkezés, szépítkezés, vagy éppen semmittevés közben. Vannak itt üldözők és üldözöttek, kicsik és nagyok, nappaliak és éjszakaiak, bátrak és kevésbé bátrak is. Nyulak, baglyok, pockok, teknősök, sasok, récék, ludak, varjak, szitakötők és még sokan mások.
Filmünknek főszereplője is van, ez pedig az élőhely csúcsragadozója, az aranysakál. Ez a faj korábban igen gyakorinak számított, azonban 1989-ben Magyarországon kihaltnak nyilvánították. A délszláv háború miatt azonban ismét megjelentek és azóta is jelen vannak. Egy hím keres párt magának, hogy aztán közösen népesítsék be a területet és váljanak annak urává.
A természetfilmesnek egyszerre kell értenie a természethez és a filmezéshez. Ismernie és főleg tisztelnie kell a természetet, de ismernie kell a rendelkezésre álló technikát is, annak lehetőségeit és korlátait (saját magáét is). Legyen leleményes, kreatív, kísérletező kedvű, de ami talán a legfontosabb, végtelenül türelmes. Az állatok és növények rejtett életének összefoglalása, értelmezése, egy kerek egésszé történő összeállítása és élvezetes, mindenki számára befogadható módon történő tálalása teremti meg az összhangot a néző és az élővilág között. A mai modern állatkertek, vadasparkok, rezervátumok, ökocentrumok és hasonlók akár a rács mögött, akár természetes élőhelyükön mutatják be az állatokat, igyekeznek a közönséget (és szerencsére az állatokat is) a legteljesebb mértékben kiszolgálni.

Az ismeretterjesztő filmek azonban képesek olyan dolgokat is megmutatni, olyan helyekre is elvinni, melyeket máshol, máshogy nem láthatunk, ráadásul egyre jobb minőségben, művészi igénnyel elkészítve, zenével (Mátyás Attila Merkaba népzenei motívumaival), narrációval (Csernák János) stb. A Vad Kunság – A Puszta rejtett élete mindezt tudja. Mosonyi Szabolcs rendező-operatőrrel, valamint a Vándormarak és az Évszakok César- és Oscar-jelölt alkotóval történt beszélgetésem csak megerősített abban a hitemben, hogy ezek a filmek nem konkurálnak, hanem gyönyörűen kiegészítik egymást, teljes képet adva a bennünket körülvevő világról.