60 éve, 1960. április 4-én 11 Oscar-díjjal jutalmazták William Wyler grandiózus filmeposzát, az 1959-ben forgatott Ben-Hurt. Erre a 65mm-es filmszalagra rögzített, 2.76:1 képarányával extra-szélesvásznúnak számító, pazar látványvilágú mozira különösen érvényes a megállapítás: aki nem látta nagyvásznon, nem is látta igazán!
A film 50. évfordulójára felújították digitálisan, az akkori legmodernebb, ún. 8K scannelési technikával készült (a full HD felbontás 16-szorosa!), az eredeti 65mm-es negatív felhasználásával. A restaurációt Warner Bros laborja végezte még 1 millió dolláros büdzséből. A 212 perces film közel 400.000 képkockájának egyenkénti feldolgozása, színkorrekciója stb. végül két év csúszással, 2011-re fejeződött be, első alkalommal a 49. New York-i Filmfesztiválon mutatták be a nagyközönségnek, William Wyler lánya és dédunokái valamint Charlton Heston fia jelenlétében.
A szerző
A civilben ügyvéd Lew Wallace az amerikai polgárháborúban harcolt az északiak oldalán, de volt Új-Mexikó kormányzója és Indiana állam szenátora is. Eredetileg a három napkeleti bölcs kisded Jézusnál tett látogatásáról tervezett könyvet írni, de a történet folyamatosan bővült, majd végül az egész a kitalált Juda Ben Hur alakja köré épült. Wallace nem volt kifejezetten hívő, csak később vált azzá és egy híres ateistával való találkozását követően hozta meg azt a döntését, hogy regényében Jézus pártjára áll. A hitelesség kedvéért alaposan tanulmányozta az ókori viszonyokat. A regény 5 évig készült, 1880-ban jelent meg és csak két évvel később vált népszerűvé, köszönhetően a rendkívül jól megkomponált és elképesztő számokat produkáló színpadi változatnak és a vallási vezetők támogatásának.
A filmek
1907-ben egy 15 perces változat készült a regényből. Ez mindössze annyiból állt, hogy lefilmezték a lovas szekereikkel versenyző tűzoltókat, ám erről sem őket, sem az örökösöket nem értesítették. Utóbbiak perre mentek, 25 ezer dollárt ítélt javukra a bíróság.
Az 1925-ös változathoz az örökösök már eladták a jogokat. J. J. Cohn rendező Olaszországba utazott, azonban az előkészületek olyannyira elhúzódtak, hogy a gyártó cég időközben egyesült két másikkal, ebből jött létre MGM. Az új tulajdonosok rögtön le is cserélték a rendezőt és a főszereplőt. A legkorszerűbb technika ellenére a forgatás közben rengeteg baleset történt, a stábot haza is rendelték az Egyesült Államokba. A 4 milliós végösszeg éppen a négyszerese volt annak, amennyibe akkoriban egy igazán drágának számító film elkészítése került. Több ezer statiszta, 42 kamera és 60 segédrendező, köztük William Wyler is. A beígért 5000 dolláros fődíj a fogathajtó versenyt igazán látványossá tette.
A Film
A televízió térnyerésével a filmstúdiókra nehéz évek vártak, az MGM a Ben-Hurt újraforgatva akarta visszacsábítani a nézőket a moziba. Az 1925-ös változat vágója, Sam Zimbalist meggyőzte William Wylert, hogy 1 millió dollárért vállalja el a filmet. Ennyi pénzt még soha nem ajánlottak rendezőnek. A forgatással járó stressz végül Zimbalist halálához vezetett.
A stressz egyik legfőbb oka az volt, hogy csak a forgatókönyvből negyven változat készült és még az is vita tárgyát képezte, hogy végül kit tüntessenek fel a stáblistán.
A helyszín ismét Olaszország, ahol a 300 díszlethez 1.100 köbméter fát, 4.500 tonna gipszkartont és 400 kilométer csövet használtak fel és 40.000 tonna homokot szállítottak a forgatási helyszínre. Jeruzsálem városa 10 háztömböt tett ki. A forgatás végén mindent elbontottak, mert attól féltek, hogy az olaszok fel fogják használni a díszleteket a saját filmjeikhez. A jelmezeken ezer varrónő, fegyverkészítő és bőrdíszműves dolgozott.
A sivatagi jeleneteket eredetileg Líbiában vették volna fel, azonban a keresztény téma miatt az iszlám berendezkedésű állam ehhez végül nem járult hozzá, így a stáb Európa egyetlen sivatagában, Spanyolországban forgatott.
Ben Hur szerepére eredetileg Paul Newmant szánták, de egy korábbi bukta miatt a színész óvakodott a szandálos filmektől. Marlon Brando, Kirk Douglas, Burt Lancaster és Rock Hudson neve is felmerült, végül nyilvános meghallgatást tartottak. Úgy tűnt, Cesare Denova a befutó, de Wylernek eszébe jutott Charlton Heston, akivel már forgatott együtt. A jelmezes próbafelvételeken Messalát Leslie Nielsen alakította, de a szerepet Stephen Boyd kapta meg. Kisebb szerepekben láthatunk olyan színészeket, akik később váltak ismertté pl. Giuliano Gemma és Marina Berti.
A tengeri jelenetet egy mesterséges tóban vették fel, a vizet kékre festették, ami befogta a hajókat és a statisztákat. A gályákat a medence aljára fektetett síneken mozgatta 300 ember.
A szekérversenyt egy évig tervezték, a 78 lovat a lipicai ménesből szerezték be és a legjobb kaszkadőröket szerződtették le. Boyd és Heston a közeli felvételekhez megtanulták vezetni a szekereket. A színészekkel, kaszkadőrökkel és bábukkal forgatott jeleneteket olyan ügyesen vágták össze, hogy sok mendemonda keringet a forgatás során bekövetkezett halálesetekről. Több hétig tartott a felvétel 18 szekérrel és 15 ezer statisztával. A második stábot a magyar származású Andrew Marton vezette, de ezen a jeleneten dolgozott Sergio Leone is. Csak ez a jelentet 4 millió dollárt elvitt a teljes költségvetésből.
A római légió 40 ezer emberből állt. Különböző helyzetekben filmeztek és később ezeket a felvételeket eltérő méretűre kicsinyítették és illesztették össze. Ugyanezt az eljárást alkalmazták az épületeknél is.
A tanácsadók a Vatikánból érkeztek, de voltak zsidók és protestánsok is. A filmen nem látni Jézus arcát (ezzel a megoldással az 1925-ös változatot követték) és nem is szólal meg.
Rózsa Miklós nyolc hétig írta a filmhez a zenét.
A filmet 1958. május és 1959. március között forgatták 15.9 millió dollárból és 1989-ig 196.2 millió dolláros bevételt ért el, a kölcsönzésekből pedig 90 milliót. A nem túl rózsás helyzetben lévő MGM stúdió szigorúan tartotta magát a költségvetéshez.
A játékidő 212 perc (a későbbi kiadások 214 és 224 perc között), a film színes (Technicolor), a hang sztereó, a képarány 2.66:1.
Elismerések
11 Oscar-díj meglett a 12 jelölésből (pont aza adaptált forgatókönyv kategóriában nem nyert.)
4 Golden Globe-díj (ebből 1 különdíj Andrew Martonnak a szekérversenyért), 1 jelölés
BAFTA-díj
David di Donatello-díj
Grammy-díj jelölés (Rózsa Miklós)
New York-i Filmkritikusok díja
Bakik
Ugyan már.
Érdekességek
1970-ben az új tulajdonos, Kirk Kerkorian elárverezte a stúdió korábbi felszereléseit. Egy restaurátor 4 ezer dollárt fizetett a filmben használt egyik harci szekérért. 3 évvel később az olajválság idején azért tartóztatták le, mert ezzel a harci szekérrel hajtott fel a főútra.
Csak a Titanic (1997) és A Gyűrűk Ura: A király visszatér (2003) nyert 11 Oscart. A Ben-Hur sikerét az teszi teljessé, hogy az említett két film olyan kategóriákban – is – diadalmaskodott, ami 1960-ban még nem is létezett.
Burt Lancasternek nem tetszett a film erős erkölcsi mondanivalója és nem akarta a kereszténységet reklámozni.
A fogathajtó versenyt hang nélkül vették fel, azt az utómunkálatok során adták hozzá. Ekkor született döntés arról is, hogy a jelenetet nem kíséri zene.
Ez volt az első remake, ami elnyerte a legjobb filmnek járó Oscart. Ezt 47 évvel később A tégla ismételte meg.
Charlton Heston a Tízparancsolat (1956) forgatása során megtanult kétlovas fogatot vezetni, a négylovas fogat vezetésére a Ben Hur kaszkadőr koordinátora, Yakima Canutt tanította meg.
Martha Scott 10 évvel volt idősebb a fiát alakító Charlton Hestonnál, 3 évvel korábban ugyancsak a színész anyját játszotta a Tízparancsolatban.
A fogathajtó verseny díszlete volt a legnagyobb, amit addig valaha építettek.
Arra készültek, hogy a fogathajtó verseny felvétele során lesz a legtöbb sérülés, erre a célra létre is hoztak egy külön betegszobát, ahol aztán a leégés volt a legsúlyosabb dolog, amit kezelni kellett.
Jézust az operaénekes Claude Heater alakította, akinek a neve nem szerepelt a stáblistán, mivel egyszer sem szólalt meg.
Charlton Heston eredetileg Messalát alakította volna.
Stephen Boyd bozontos szakállat növesztett Messala szerepére, de a római előkelőségek akkoriban nem viseltek szakállt.
Charlton Heston 2 óra 1 perc 23 másodpercet látható a vásznon, ez a leghosszabb, amivel valaha elnyerték a legjobb férfi főszereplőnek járó Oscart és a második az összes kategóriát tekintve.
A rendező úgy döntött, hogy a rómaiak brit akcentussal szólalnak meg, a zsidók pedig amerikaival. Ezt később más filmeknél is alkalmazták.
Stephen Boyd magasított lábbelit viselt, hogy magasabb legyen Hestonnál.
Federico Fellini a szomszédban éppen Az édes életet forgatta.
Amikor Messala a lovak alá esik azt nem bábuval vették fel, hanem Stephen Boyddal, aki fémbetéteket helyez(tet)ett az öltözékébe.
Több jelenetben csak három lóval forgattak, hogy a kamera még közelebb tudjon menni.
A regényben Ben Hur anyja egyszerűen csak Hur anyja, a filmhez kapta a Miriam nevet.
Andrew Marton rájött, hogy a legjobb felvételeket úgy kapják, ha a kamera együtt mozog a szekerekkel, ezért építettek egy szekeret a kamerának is, de azon gumikerekek voltak.
Vittorio Gassman, Montgomery Clift, Tony Curtis, Van Johnson és Edmund Purdom is esélyesek voltak a főszerepre.
A hagyomány úgy tartja, hogy a napkeleti bölcsek közül Baltazár volt a sötét bőrű, ám őt mégis a skót Finlay Currie alakította.
Cliff Lyons kaszkadőr az 1925-ös feldolgozásban is játszott már.
Rock Hudsonnek 750 ezer dollárt ajánlottak, de elutasította szerepet, mert félt, hogy a homoszexuális kicsengés árthat a karrierjének.
Ez volt May McAvoy utolsó filmje. Szerepelt az 1925-ös feldolgozásban is.
William Wyler 16 órás forgatási nappal számolt a hét minden napján 9 hónapon keresztül. Végül két napot hagyott ki influenza miatt.
A 65 mm-es film 1 láb hosszának ára 1 dollárra jött ki.
Stephen Boyd barna színű kontaktlencsét viselt. Mikor a rendező látta, hogy az összes, pozitív karaktert játszó színész kékszemű, akkor hozta ezt a döntést.
William Wyler képtelen volt instruálni a könnyes szemű színészeket, ezért ennél a jelenetnél Heston egyszerűen eltakarta a kezével a szemét.
A forgatás alatt 500 újságíró fordult meg a helyszínen.
George Relph utolsó filmje.
Az egyetlen Oscar-díjas film a legjobb film kategóriában, amelyiknek a címében kötőjel van (az eredeti cím Ben-Hur).
A digitálisan felújított változat és társai
1962-ben egy 224, 1970-ben egy 219, 1993-ban pedig egy 222 perces változattal rukkoltak elő. Létezik belőle 214 és 222 perces (2005) DVD változat. Nálunk először 1982-ben mutatták be moziban szinkronosan, többek között Kertész Péter, Sinkovits Imre, Káldy Nóra, Szersén Gyula, Inke László, Szilágyi Tibor és Láng József hangjával. Korábban nem volt még példa arra, hogy egy hollywoodi produkciót 23 év késéssel mutassanak be Magyarországon.
2003-ban egy animációs film, 2010-ben egy kétrészes minisorozat készült a történetből nemzetközi koprodukcióban és természetesen reklám is.
A digitálisan felújított változathoz a Warner laborjában a 400 ezer képkockát egyesével újították fel és úgy tervezték, hogy az 50. évfordulóra elkészülnek, de végül két éves csúszással került bemutatásra a kiváló kép- és hangminőségű film. A 44. New York-i Filmfesztiválon debütáló változat ritkán kerül mozikba, de 2016-ban nálunkis mozikba került, és film hosszúságára való tekintettel az első két óra után egy rövid szünettel, ahogyan azt 1959-ben is bemutatták.
A 2016-os remake pedig már a jótékony felejtés homályába is veszett:
