Határtalan szerelem (Enas Allos Kosmos/Worlds Apart), rendező: Christopher Papakaliatis, szereplők: J.K. Simmons, Christopher Papakaliatis, Osvárt Andrea, Maria Kavoyianni, görög romantikus dráma, 113 perc, 2015. (12)
Szerelem a válság idején
Ritkán kerül görög film a hazai mozikba, de ebben most minden benne van. Szerelem, válság, menekültek, multik, na és a szerelem, mely minden nyelvi és kulturális akadályt legyőz. De legalábbis megpróbálja.
A Görögországot sújtó társadalmi és gazdasági válságot mutatja be a film a szerelem köntösébe bújtatva. Ami a köntöst illeti, nem sokat bíz a fantáziánkra és rendszeres időközönként „véletlenül” a földre hullik. Három, látszólag különálló történetet látunk. Az elsőben egy politológia szakos lány (Niki Vakali) beleszeret egy fiúba (Tawfeek Barhom), aki saját testi épségét kockáztatva avatkozik közbe, amikor hazafelé menet Daphnet megtámadják. A fiú történetesen egy szír menekült, aki keresztény, az utcán árulja olcsó kacatjait és nagyon szépen rajzol. Ezzel nem is lenne baj, ha a lány apja (a tavaly, 67 éves korában elhunyt Minas Hatzisavvas) nem a bevándorlókat okolná minden rosszért, ami a hazájában történik és Antonis amolyan helyi keresztapaként nem zaklatná őket és nem intézne fegyveres támadást a táboruk ellen az embereivel.
A második történetben Svédországból küldenek egy csinos (Osvárt Andrea) problémamegoldót, hogy egy görög cégnél költségoptimalizálás címén 35 %-os létszámleépítést vezényeljen le. A hálátlan feladat profit kíván, és ezzel sem lenne baj, ha Elise nem bonyolódna kalandba az egyik részleg vezetőjével (Christopher Papakaliatis), akiről az elején persze még nem tudja, hogy ennél a cégnél dolgozik. Hogy a dolog még kellemetlenebb legyen, egyrészt a nyugtatókon élő Giorgos családos, másrészt a kollégáinak is feltűnik, hogy az általa vezetett részleget valahogy mindig elkerülik az elbocsátások.
A harmadik történet egy férjes asszonyról szól (Maria Kavoyianni), aki egy bevásárló központ parkolójában megismerkedik egy Görögországba költöző nyugdíjas osztrák történésszel (J.K. Simmons). Bár nem sok jövőt jósolnak maguknak, Sebastian és Maria egymásba szeretnek. A három fejezet (Bumeráng, Loseft 50mg, Második esély), melyben görög szeret bele nem görögbe, egy ponton összefonódik, bár Erósz és Pszükhé története mindháromban jelen van.
A nyelvi, kulturális és minden más különbség és akadály áthidalására ott van a szerelem, melyet még soha senkinek nem sikerült legyőznie. A görögök egészen addig elmentek, hogy istent csináltak belőle és úgy tisztelték. A szerelem ezekben a válságos időkben is utat tör magának még akkor is, ha a beteljesülés egyáltalán nem borítékolható. Esetünkben egyrészt ott vannak a menekültek (ottani felfogás szerint semmirekellő, veszélyes bűnözők), akik újabb terhet jelentenek az amúgy is válságban lévő görögnek, másrészt pedig a földrész gazdagabbik (ottani felfogás szerint kizsákmányoló, boldogabbik és gondtalan) feléből odaérkezők, akik a profit érdekében még tovább szorítanának a présen, vagy éppen a nyugdíjas éveiket szeretnék ott eltölteni, ahol sokkal többet kapnak a pénzükért. A végletekig csalódott, ugyanakkor, temperamentumos és büszke görögök számára valódi skizofrén helyzetet teremt, ahogy szerelemre lobbannak az ellenség (értsd: minden baj okozói) iránt.
A cselekmény a humort sem nélkülözi, de forgatókönyvíró/rendező/színész Papakaliatis elsősorban arra használja fel a játékidőt, hogy szereplőit kibeszéltesse és ne csak az ott élők, hanem a külső szemlélők álláspontját, véleményét is megismerjük a válságot illetően, különös tekintettel az okokra és arra, hogy ebben az egészben maguk a görögök milyen mértékig felelősek. Egyértelműen aggódik hazája sorsa iránt és ezt az aggodalmat a film nyelvén kiáltja a világba. Valóban nem könnyű eldönteni, hogy ez politikai önvallomás érzelmi felhanggal vagy éppen fordítva. Érzelemdús, ellentmondásos mozi, akárcsak a görögök maguk.
